Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-54

60 LIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. dezett tanácsú város van, mely akármelyik ki­sebb királyi várossal kiállja e tekintetben a ver­senyt, mig ellenben a városi jó elem, gyakoribb s bensőbb érintkezésbe jővén egyéb állami ténye­zőkkel, az egészre csak jó befolyást gyako­rolhat. Mert az nem áll, hogy mindezen, végre is egytől-egyig hazai elemek, amalgamálódni nem fognának. Minő heterogén elem volt hajdan a közrendű szegény, de annál büszkébb nemesség s a parasztság? és nézzük ma milyen egyetér­tésben élnek, semmi különbség többé köztük. így lesz ez most is! De van még egy. Egy alkalommal volt már szerencsém itt e helyen azon tapasztalatnak adni kifejezést, mely szerint ha veszítenek is testületek vagy egyesek régi jogaikból, az más utón rende­sen vissza szokott részökre pótoltatni. Sehol ezen igazság nem igazolja magát jobban, mint a kir. városoknál; mert, nem szólván a régibb időkről, csak magunk tapasztalata szerint az 1848-ik évet megelőzött években még milyen volt például a kir. városok befolyása a törvényhozásra ? Mindenik kir. város elküldé követeit Po­zsonyba, bemutatták credentionalisaikat a perso­nálisnál, megkapták dietalis szállásaikat, mindent épen ugy mint a megyei követek: el is mond­tak egy-egy szép beszédet az alsó táblánál, hanem mikor aztán szavazásra került a dolog s a me­gyék egyenkint felszólittattak, fel a káptalanok követei is, utolsó helyen hangzott: a kir. városok hova szavaznak? Es igy minden kir. városnak egyetemesen, Pest városát is bele értve, volt F egy szavazata! Es mondhatnám ez is csak pa­piroson, mert a megyei szavazatok egyenlősége alkalmával a personalis egy izben a városok ezen egy szavazata segélyével mondván ki a többsé­get, oly zavar támadt, a minőhez hasonlót soha az előtt a magyar alsó házban nem láttam! Es ime, ma már keveseket kivéve, nem küldenek ugyan a kir. városok egyenként kép­viselőket az országgyűlésre s még is a választó kerületekbe lett beolvasztatásuk által minő lénye­ges befolyást nyertek a törvényhozásra. Aztán kérdem, mit vesztenek a kir. városok az által, hogy közvetve ugyan a ministerium alatt maradnak, közvetlenül pedig oly jurisdictió alatt fognak állani, melynek magok is részesei jelentékeny tényezői lesznek? Ezen állapot is csak előnyösebb reájok nézve, mint volt helyze­tök 1848 előtt, midőn sok tekintetben a kamarától is függöttek. Egy szóval, hogy ezen intézkedés kikerül­hetlenül szükséges, lehetlen tagadni. Be fogják azt magok a kir. városok is látni s érvényesíteni a haza javára minden irányban azon befolyásukat, melynek jó gyümölcseit eddig csak maguk szű­kebb korlátok között élvezték. Én pártolom a törvényjavaslatot. (Helyeslés). Tisza Kálmán miaisterelnök, mint bel­ügyminister: Nagyinélt. elnök ur, mélt. főrendek! Azok után, miket az előttem szólott elmondott, csak egy pár szóval kívánok még Apponyi Albert gr. úrnak felelni. Elsőben is, a mi azt illeti, hogy én a kisebb városi törvényhatóságok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot azért hoztam be, mert megijedtem magam is — a mint ő mondotta, ré­mület fogott el — a közigazgatási bizottságok ambulatorius közigazgatásától, erre bátor vagyok megjegyezni, hogy az mégis nem egészen ugy történt. Mert ha ő méltósága kegyes lesz vala­mikor azon indokolást elolvasni, melylyel a köz­igazgatási bizottságokról szóló törvényjavaslatot ajánlottam, látni fogja, hogy már ott megmon­dottam, hogy az, hogy igen sok apró, kis város van, nem fog bajt okozni, mert ha netalán baj lehet egy ideig, de rövid idő alatt azok meg­szüntetése által a törvényhozás segíteni fog. Nem • az utólagos rémület fogott tehát el, hanem előre láttam, és nemcsak előre láttam, hanem őszintén meg is mondottam ennek szükségességét. Azontúl egy tévedésére kívánom figyelmez­tetni ő méltóságát s ezzel talán meg is lesz nyug­tatva azon aggodalma, melylyel a kisebb városok érdekei iránt viseltetik s ez az, hogy abban té­vedni méltóztatik, hogy ha hiszi, hogy ezen volt kü­lön törvényhatóságu kir. városok rendezett tanácsú városokká lesznek, ez által elvesztik lehetőségét annak, hogy saját városi czéljaikra az adóknak bizonyos nemeit vethessék ki. Ez nem áll. A ren­dezett tanácsú városoknak az 1870: XVIH. t. ez. 121. §-a ezt épen ugy megengedi, mint a másik, az 1870: XLII. t. ez. a külön hatósággal biró városoknak, a mint erről — nem akarom a sza­kasz felolvasásával a mélt. főrendek idejét elra-

Next

/
Oldalképek
Tartalom