Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.
Ülésnapok - 1875-54
60 LIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. dezett tanácsú város van, mely akármelyik kisebb királyi várossal kiállja e tekintetben a versenyt, mig ellenben a városi jó elem, gyakoribb s bensőbb érintkezésbe jővén egyéb állami tényezőkkel, az egészre csak jó befolyást gyakorolhat. Mert az nem áll, hogy mindezen, végre is egytől-egyig hazai elemek, amalgamálódni nem fognának. Minő heterogén elem volt hajdan a közrendű szegény, de annál büszkébb nemesség s a parasztság? és nézzük ma milyen egyetértésben élnek, semmi különbség többé köztük. így lesz ez most is! De van még egy. Egy alkalommal volt már szerencsém itt e helyen azon tapasztalatnak adni kifejezést, mely szerint ha veszítenek is testületek vagy egyesek régi jogaikból, az más utón rendesen vissza szokott részökre pótoltatni. Sehol ezen igazság nem igazolja magát jobban, mint a kir. városoknál; mert, nem szólván a régibb időkről, csak magunk tapasztalata szerint az 1848-ik évet megelőzött években még milyen volt például a kir. városok befolyása a törvényhozásra ? Mindenik kir. város elküldé követeit Pozsonyba, bemutatták credentionalisaikat a personálisnál, megkapták dietalis szállásaikat, mindent épen ugy mint a megyei követek: el is mondtak egy-egy szép beszédet az alsó táblánál, hanem mikor aztán szavazásra került a dolog s a megyék egyenkint felszólittattak, fel a káptalanok követei is, utolsó helyen hangzott: a kir. városok hova szavaznak? Es igy minden kir. városnak egyetemesen, Pest városát is bele értve, volt F egy szavazata! Es mondhatnám ez is csak papiroson, mert a megyei szavazatok egyenlősége alkalmával a personalis egy izben a városok ezen egy szavazata segélyével mondván ki a többséget, oly zavar támadt, a minőhez hasonlót soha az előtt a magyar alsó házban nem láttam! Es ime, ma már keveseket kivéve, nem küldenek ugyan a kir. városok egyenként képviselőket az országgyűlésre s még is a választó kerületekbe lett beolvasztatásuk által minő lényeges befolyást nyertek a törvényhozásra. Aztán kérdem, mit vesztenek a kir. városok az által, hogy közvetve ugyan a ministerium alatt maradnak, közvetlenül pedig oly jurisdictió alatt fognak állani, melynek magok is részesei jelentékeny tényezői lesznek? Ezen állapot is csak előnyösebb reájok nézve, mint volt helyzetök 1848 előtt, midőn sok tekintetben a kamarától is függöttek. Egy szóval, hogy ezen intézkedés kikerülhetlenül szükséges, lehetlen tagadni. Be fogják azt magok a kir. városok is látni s érvényesíteni a haza javára minden irányban azon befolyásukat, melynek jó gyümölcseit eddig csak maguk szűkebb korlátok között élvezték. Én pártolom a törvényjavaslatot. (Helyeslés). Tisza Kálmán miaisterelnök, mint belügyminister: Nagyinélt. elnök ur, mélt. főrendek! Azok után, miket az előttem szólott elmondott, csak egy pár szóval kívánok még Apponyi Albert gr. úrnak felelni. Elsőben is, a mi azt illeti, hogy én a kisebb városi törvényhatóságok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot azért hoztam be, mert megijedtem magam is — a mint ő mondotta, rémület fogott el — a közigazgatási bizottságok ambulatorius közigazgatásától, erre bátor vagyok megjegyezni, hogy az mégis nem egészen ugy történt. Mert ha ő méltósága kegyes lesz valamikor azon indokolást elolvasni, melylyel a közigazgatási bizottságokról szóló törvényjavaslatot ajánlottam, látni fogja, hogy már ott megmondottam, hogy az, hogy igen sok apró, kis város van, nem fog bajt okozni, mert ha netalán baj lehet egy ideig, de rövid idő alatt azok megszüntetése által a törvényhozás segíteni fog. Nem • az utólagos rémület fogott tehát el, hanem előre láttam, és nemcsak előre láttam, hanem őszintén meg is mondottam ennek szükségességét. Azontúl egy tévedésére kívánom figyelmeztetni ő méltóságát s ezzel talán meg is lesz nyugtatva azon aggodalma, melylyel a kisebb városok érdekei iránt viseltetik s ez az, hogy abban tévedni méltóztatik, hogy ha hiszi, hogy ezen volt külön törvényhatóságu kir. városok rendezett tanácsú városokká lesznek, ez által elvesztik lehetőségét annak, hogy saját városi czéljaikra az adóknak bizonyos nemeit vethessék ki. Ez nem áll. A rendezett tanácsú városoknak az 1870: XVIH. t. ez. 121. §-a ezt épen ugy megengedi, mint a másik, az 1870: XLII. t. ez. a külön hatósággal biró városoknak, a mint erről — nem akarom a szakasz felolvasásával a mélt. főrendek idejét elra-