Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-54

cs LIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. a megyeieknek alárendelve látandja, nem vagyok képes felfogni. Mindezeknél károsnak, sőt egy hazai életérdekre veszélyesnek tartom mindazon városi törvényhatóságok megszüntetését — feltéve mindig a képességet a municipális feladatok teljesitésére, — melyekben az úgynevezett polgári foglalkozási ágak a túlnyomók. A megszüntetésre inkább azok közül kellene választani, melyekben — mint arra előbb utalni bátor voltam — ily polgári elem nem létezik ; és ezek közt czélszerü lehet, hogy a lélekszám döntsön. Minthogy az előttünk fekvő törvényjavaslat az általam mondottaktól eltérő alapokra van fektetve, igen természetes, hogy én azt a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatom; de helyesnek ismervén el a czélt, melyre az törekszik, nem óhajthatom, hogy a nméltóságu főrendiház azzal szemben a puszta negatio álláspontjára helyezkedjék; azért is a következő határozati javaslatot vagyok bátor bemutatni: „A főrendiház annak kimondása mellett, hogy a városi törvényhatóságok számának csökkentése a közigazgatási javítások szempontjából szükséges, nem ismerheti el helyesnek az előtte fekvő , némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről szóló törvényjavaslat azon — a ministeri indokolásból kivilágló — alapelvét, mely szerint egyedül bizonyos lélekszám képezné a határvonalt a megszüntetendő és a megtartandó városi municipiumok közt, hanem ellenkezőleg annak mérlegelésében találja a helyes kiindulási pontot: vájjon képes-e valamely város polgárainak túlterheltetése nélkül a törvényhatósági feladatot teljesíteni? Továbbá vájjon létezik-e valamely városban az ipari és kereskedési foglalkozásnak túlnyomósága folytán, az átalános megyeitől különböző oly érdekkör, mely a hazánkban mindenkép előmozdítandó polgári elem fejlodhetése szempontjából a municipális önállóságot igényelné? végre vájjon nem teszik-e történelmi politikai és culturális tekintetek valamely városi törvényhatóság fenntartását kívánatossá? Ennélfogva a főrendiház ezen tvj avaslatot oly megkereséssel küldi vissza a t. képviselőháznak, hogy az itt kifejtett irányelvek alapján annak átdolgozása eszközöltessék". Csupán a határozati javaslat utolsó pontjára kívánok megjegyzést tenni. Én méltóságos főrendek, legkevésbé sem vagyok barátja annak, hogy minden alkalommal a nemzetiségi rém idéztessék fel; erőszakos nemzetiségi politikával sem tudnék megbarátkozni; de épen azért, mivel ezt kerülni óhajtom, kettős gonddal kívánom fönntartatni mindazon tényezőket, melyek fönnállásuk által, minden erőszak nélkül hozzájárulnak nemzetiségünk azon államalkotó hivatásának biztosításához, melynek fönhangon való hirdetése által egyátalán nem vélek sérelmet elkövetni az ország bármely ajkú polgárai vagy azok jogos érzelmei ellen. Hogy létezik több város, mely veszedelmes irányok felé hajló megyék területén elhelyezve, a békés biztosíték ezen jellegével bír, köztudomású tény; hogy ezeket a környező megyébe belefulasztani megbocsáthatlan politikai hiba volna, bizonyításra nem szorul. Ezek után nem fárasztom tovább a nméltóságu főrendiház figyelmét, és egyszerűen ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra. (Helyeslés.) Eötvös Dénes báró : Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Annak előrebocsátása mellett, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot sürgősnek nem tartom, és hogy számtalanok azon tárgyak, a melyeknek elintézése sokkal inkább lenne napirenden, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy én reám a minister ur ő exeellentiája indokolásai capacitáló erővel nincsenek, mert okai a melyeket törvényjavaslata mellett elé hoz, csekély véleményem szerint nem tüzetes számokból és tényekből, hanem csak reményekből és állításokból állanak, és azért azt gondolom, hogy bizonyító erővel nem bírnak. Két ok az, a melynél fogva ezen törvényjavaslat elfogadása ajánltatik. Az első, hogy ez által a kormány teendői csökkenni fognak ; a második: a takarékosság. Az elsőre nézve bátor vagyok ellenvetésül felhozni, hogy azon esetre, ha ezen törvényjavaslat 4-ik §-ának azon intézkedése, „hogy a vagyon kezelésre nézve a belügyminister felügyelete alatt hagyatnak" ugyan ezen §. c.) pontja által, a mely igy hangzik: „hogy a belügyminister ezen felügyeletet a főispán által gyakorolja" illusoriussá nem válik, akkor alig hiszem, hogy a munkakevesbités a ministeriumnál nagy mértékben be fog következni.