Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.
Ülésnapok - 1875-130
. CXXX. ORi előttem szólott fölhozott, hogy ez nem póthitel, de túlkiadás, igenis de olyan, a melyért a felelősséget a minister elvállalhatta, sőt el kellett vállalnia. A felelősség két oldalú. Méltóztassék például felvenni, ha nem kéri a póthitelt és oly dolgok következnek be, a melyek által az államra károk háramolnak, kérdem, ki aztán felelős ezért ? [Helyeslés.) A ministernek fel nem lépése, negativ magaviselete volna a hibás eljárás. Szerimtem tehát, ha méltóztatnak azon határozatot csak ugy egész átalánosságban kimondani, azt magától érthető dolognak tartom, de épen a közlekedési ministerrel szemben, ki arra legkisebb okot sem adott, nem tartanám helyén levőnek. [Helyeslés.) Prónay Desső b.: Elfogadom az 1877. évre a közlekedési minister részére szükséges póthitelről szóló törvényjavaslatot és elfogadom a hármas bizottság erre vonatkozó jelentésének azon részét is, mely szerint ez alkalommal, a fiumei kikötő kiépítésénél történt túlkiadások, illetőleg póthitelre nézve, ismételve hangsúlyozni kívánja a főrendiház határozata által azt az elvet, hogy egyátalán lehetőleg kerültessék el a póthitelek kérése a kormány részéről. Megvallom, ha csak 10,000 forintnyi póthitelről volna szó, nem tartanám szükségesnek, hogy valami felette erélyesen, vagy a szokottnál talán erélyesebb kifejezéssel hangsúlyozzuk ezúttal a házban, hogy a ház némi megütközéssel veszi a póíhitelek ismételt kérését. De legyen szabad a főrendiház figyelmét felhívnom arra, hogy ma és a legközelebbi napokban több törvényjavaslat lesz tárgyagyalandó, melyek alapján az ország kerek számban két millió oly költséggel fog terheltetni, mely részint a költségvetésben nem volt előirányozva, részint pedig jogi szempontból az országot nem terhelheti, csak méltányossági szempontból ható meg. Első sorban itt van a közlekedési minister ur által kért póthitel, 1.522,000 frt. A hármas bizottság ma tárgyalta az igazságügyminister által kért póthitelt, mely kerekszámban 5CO,000 frtot tesz. Törvényjavaslat van előttünk, mely szerint a közmunkatanács és az osztrák államvasút társaság közt kötött szerződés folytán, — igaz csak előlegképen, de oly előlegképen, melynek visszatérítése igen bizonytalan, talán kétes, különösen tekintve a visszatérítés határÍÁGOS ÜLÉS. 507 idejét — 117,000 frttal fogjuk megterhelni az ország költségvetését. Törvényjavaslat fekszik előttünk, melynek alapján a keleti vasút vissza nem váltott részvények visszaváltási határidejének meghosszabbítását kéri a kormány, mindezen póthitelek és pótkiadások összevéve, kerekszámban két milliót tesznek. Midőn ily tényekkel állunk szemben, teljesen jogosult, habár csak egyes incidens alkalmából, hogy ä főrendiház minél erélyesebben hangsúlyozza azt, hogy megütközéssel veszi azt, hogy a kormány oly gyakran veszi igénybe a költségvetés keretén kivül az ország hitelét. Elfogadom a törvényjavaslatot, magamévá teszem a hármas bizottságnak erre vonatkozó jelentését is, de óhajtanám, hogy egész átalánosságban hangsulyoznók azt az elvet, jelenleg és ismételve majd annak idejében az igazságügyminister által kérendő póthitel tárgyalása alkalmából, hogy valóban megütközéssel veszi a főrendiház a póthitelek ily gyakori igénybevételét. Lipthay Béla b.: Legyen szabad azokat, mik a bizottság véleménye mellett fölhozattak, egygyel megtoldanom, a mely a koronaőr ő nmltgát bizonyosan meg fogja nyugtatni. Teljesen osztozom azon nézetben, hogy vannak költségek, melyeket az illető minister nem láthatott előre, melyeket azonban okvetlenül meg kellett tennie, s hogy azok póthitel alakjában megszavazandók. De nem igy van a dolog ott, hol oly fix tételekről van szó, melyek a két ház által elfogadott alapon vétettek föl a költségvetésbe, s ha itt mutatkozik túlkiadás. Az itt szóban levő azon költségeket illetőleg, melyek szerződésből származtak, elfogadom a közmunkaminister álláspontját, de egészen másként áll a dolog azon pótösszeget illetőleg, mely nincs azon szerződésnek keretén belől, mert erre vonatkozólag már nem mentheti magát a minister azzal, hogy ime oly szerződés következménye ez, melyet annak idejében a háznak benyújtott, melyről a háznak tudomása volt, s melynek keretén belől e kiadást meg kellett tennie. A többlet — 10,500 frt — a szerződésben nem találja alapját; oly kiadás ez, mely nem valami véletlen által okoztatott, hanem határozottan onnan ered, hogy akkor, mikor ez ügyben előterjesztés történt és az a költségvetésbe <W*'
