Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-128

CXXVTII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 48I piaczon vagyunk képesek megszerezni, a hol a vásárlást nem lehet magyar bankjegyben teljesíteni, s igy maga a magyar állampénztár kénytelen lesz különbséget tenni az állampapirjegyek és a bankjegyek közt, a Magyarországon teljesítendő fizetéseket bankjegyekkel, az ország határain kivüli fizetéseket pedig állampapírral teljesítvén. Kiadásaink között előfordulna arany érték, ezüst•érték, állampapirjegy-érték, bankjegyertek. Vajjou ilyen körülmények között lehet-e a pénzforgalomban rendszerről szó? Példa nélkül állnánk Európában és azt hiszem, hogy a mely állam akarva teremtene ily viszonyokat, az hitelnek nem örvendhetne, de a hitelt meg sem érdemelné. Kereskedelmünk a külfölddel és Ausztriával, ezen változó pénzértékekkel szemben arra lenne kényszerítve, hogy kötéseit idegen pénzérteidben tegye meg. Ugyanilyen helyzetbe jutna Ausztria is, mert külön valuta származván ott is, minálunk is: az egész kereskedelmi és pénzügyi transaetio ingadozó értékalapra tereltetnék; pedig két szomszéd állam, melyet múltja és jelene oly szorosan köt egymáshoz, melynek ezer meg ezer kereskedelmi és forgalmi összeköttetése van, kétszeresen érezné a létezett pénzrendszernek felbomlását. Oly államok is, melyeket a múlt és jelen nem köt össze, azon irány felé törekesznek, hogy egyenlő pénzrendszert fogadjanak el. Francziaország, Olaszország, Belgium és Helvétia egy pénzrendszert fogadtak el; a világ legjelesebb közgazdasági írói az egész világnak ugyanegy pénz- és egy mértékrendszer elfogadását tanácsolják. Oly államok, melyek szorosabb összeköttetésben nincsenek, ezen irány felé törekesznek s ugyanakkor mi, a birodalomnak két fele, melynek száz milliót meghaladó közös államháztartása van, mely egy közös vámterületet képez, melynek ezer meg ezer kereskedelmi és forgalmi összeköttetése szorosan csatol egymáshoz, egy új valuta, vagy helyesebben három papirvaluta által megzavarjuk pénzforgalmunkat, pénzrendszerünket és ezáltal ugy köz-, mint magánhitelünkben a legnagyobb zavart idézzük elé! (Ugy van !) Azt hiszem, hogy hazánk, számos bajai között az oly crisist, mely a pénzrendszer megzavarásából folyna, elviselni nem volna képes. ISBEJÍDI NAPLÓ II. 1875/78. A hitel terén tapogatódzni, kísérleteket tenni nem lehet. A mily hasznos az experimentálás a természettudományok terén, a hol ezzel nagy vívmányokat lehet elérni, ugyanoly káros, oly veszedelmes az a hitelviszonyok terén, mert ezt a hitel természete nem tűri meg. Itt tapogatódzni, kísérleteket tenni annyi volna, miut közgazdasági jövőnket veszélyeztetni. Ha először helyreállítanék a valutát és azután kisérlenők meg az önálló bank felállítását, még akkor sem kerülnők ki a kezdet nehézségeit s az ezzel járó károsodást, mert feltéve, hogy a valuta rendeztetnék és a forgalomban levő államjegyek az állam két fele között bizonyos arány szerint megosztva, convertáltatnának, ha függő államadósságunk consolidáltatnék, és akkor állitnók fel az önálló bankot; még akkor is, míg Ausztriával a vám- és kereskedelmi szövetség fennáll, míg a birodalom két felében pénzegység létezik: agricol-államunk sajátságainál fogva, hol a termelés és fogyasztás közti arány oly kedvezőtlen, midőn kereskedelmi mérlegünk mindig passive áll, — elkerülhetetlen bonyodalmak és károk állanának be. Egy régi közmondás szerint annak, ki a szükségest, a hasznost, a czélszerűt megszerezte, szabad a fényűzésre is költenie, ha azt megtakarított feleslegéből teszi. Ha a nemzet megtakarított vagyona alapján sikerülne a valuta rendezése, ez oly jólétet, annyi gyarapodást, annyi felesleget feltételezne, hogy ennek kedvéért koczkáztathatnók az önálló bankkal járó kárt most azonban, midőn minduntalan idegen hitelre szorulunk, országunk gyenge hitelét még ingadozóbbá tenni, vétkes könnyelműség volna. Ha aggodalmam támadna arra nézve, hogy a bankközösség Magyarország államiságát veszélyeztetné : ellene szólnék e javaslatnak, ellene volnék a bankközösségnek. Azonban ezeu aggodalomnak, mely évek során át több irányban felmerült, nincs alapja; mert az osztrák nemzeti banknak 60 évi fennállása óta a régi Ausztria és Magyarország a leggyökeresebb változásokon ment át, új institutiókkal állunk szemben, s azt tapasztaljuk, hogy ezen idő leforgása alatt a nemzeti bank zavartalanul folytatta működését a Lajtháa túl és a Lajthán innen, a nélkül, hogy ezen, 61