Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-127

470 CXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉs. mely folyamatban lévő tárgyalást megakaszszon, a mi új parlamentáris megalakulásokat hozhat létre. Elnök: Ha nincs, ki még szót emelni kivan, miután a törvényjavaslat többek által átalánosságban sem fogadtatik el, szavazás által kell eldönteni a kérdést; méltóztassanak azok, a kik törvény­javaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Zichy F* Viktor gr. jegyző' (olvassa az 1— XXI. czikkeket, melyek észrevétel nélkül elfo­gadtatnak. Olvassa a XXII. czikket.) Wenckheim Béla b. ő Felsége szem élyekö­rüli minister: Miután a két kormány közt a nap és a hónap tekintetében megállapodás történt, az ezen czikkben hagyott hézag ezzel volna pótlandó: „Julius 1-én", minél fogva az első bekezdés igy hangzanék: „E vám és kereskedelmi szövetség 1878. Julius 1-én lép életbe stb." {Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva a hónap és a nap helyére, „Julius 1-én" szavak fognak felvétetni. Liptliay Béla b. Már első felszólalásom alkalmával aggodalmamat fejeztem ki az iránt, hogy a kereskedelmi-, és vámszövetségről szóló törvényjaslat kapcsában életbe léptetendő autonóm vámtarifa következtében Magyarországból kivitt nyers termények beviteli vámokkal fognak meg­rovatni, mely aggodalmamat a minister ur sem tudta eloszlatni, mivel nem bizonyitotta be azt, hogy ezen aggodalmam alappal nem bir, hanem csak azt helyezte kilátásba, hogy ezen megter­lieltetés nem fog megtörténni. Én részemről ily átalános nyilatkozatban, a mennyiben csak áta­lános nyilatkozat, nem tudnék megnyugodni, de ha az belső meggyőződés kifolyása, igen. És ha ezen nyilatkozata a minister urnak csakugyan az, akkor azt hiszem, bizonyosan nem lesz kifogása az ellen, hogy ezen belső meggyőződésének ma­gában a törvényjavaslatban adassék kifejezés. Ennélfogva indítványom azt ezélozza, hogy ezen §. végéhez még a következő pótlék vétessék fel, hogy: „A mennyiben ezen törvénynyel együtt életbeléptetendő átalános vámtarifa III. osztálya 8. §-ának a) és c) pontjában — mi a gabona­félékre vonatkozik — nemkülönben a IX. osztály 33. §-ában — mi a gyapjúra vonatkozik — fel­sorolt tárgyakra a szomszéd államok a magyar­osztrák monarchia határán beviteli vámot vet­nének ki, mindenik félnek jogában áll a vám- és kereskedelmi szerződést annak lejárta előtt is fölmondani. Az ily felmondás határideje egy év". Azt hiszem, hogy ezt bővebben indokolni nem szükséges, mert nem lehet tagadni, hogy ha a szomszéd államok nyers terményeinkre a ki­vételnél vámot vetnek, ebből ránk kiszámithatlan károk háramlanának. Ha ezen vámok csekélyek lennének, akkor ezen felmondás természetesen nem fog megtörténni. De feltéve, hogy ezen meg­vámolás nagymérvű lenne, akkor az ebből háramló károk a monarchiának csak ezen felét fognák súj­tani, s igy azt hiszem, hogy az e tekintetben! provisió csak megnyugtatásul szolgál mindazoknak, a kik a törvényt megszavazzák, mert megnyug­vást fognak meríteni abból, hogy még azon leg­aggasztóbb körülménynek sincs alapja, a melytől oly annyira tartottak azok, a kik ezen törvény­javaslatot ellenezték. Prónay Dezső b.: Az alapszabályok értel­mében csak oly indítvány jöhetvén szavazás alá, mely a háznak valamely tagja által támogattatik, bátor vagyok kijelenteni, hogy én részemről az indítványt pártolom. Zichy F- Viktor gr. jegyző (olvassa Liptliay Béla b. indítványát). Trefort Ágost, a földmivelési, ipar- és kereskedelemügyi mmisterium ideiglenes vezetésével megbízott vallás- és közoktatás­ügyi minister: Miután a szerződések megkötése két féltől függ, mi bármenyire meg vagyunk is győződve, hogy a külállamokkai a monarchia szerződéseket fog kötni, garantiát erre nézve nem vállalhatunk. De másrészt rendkívül veszélyes is volna ily ellensúlyt belevenni az egyezménybe, a minő inditványoztatott, mert ez által nemcsak azon stabilitás zavartatnék meg, melyet elérni akarunk, hanem az egész egyezménynek sorsa tisztán a külállamok kezébe lenne letéve, mert akkor, ha nekik bármi okoknál — akár gazda­sági, akár politikai okoknál fogva nem conveniálna ily szerződés megkötése, okot adhatnának erre és azt törvényben gyökerezettnek is találnák. (ügy van!) Igy tehát e feltételnek az egyezménybe való belevétele annyit tenne, mint összes köz­gazdasági érdekeink sorsát a külföldtől tenni függővé. (Helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom