Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.
Ülésnapok - 1875-44
18 XLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. felügyelet eszméje s áldása közt s az egyéni s testületi önkormányzati jog közt létezik: — befolyása csak üdvös lehet. Az állam főfelügyeleti jogában önvédelmünk törvényes biztositéka fekszik. S ha az állam felekezeti iskoláinkat s tanhatóságainkat törvényes eljárásaikban, a törvény s a közigazgatási hatóságok védelmében s támogatásában részesiti, csak legnemesebb intentióit : a közművelődés sikerét biztositja. Meggyőződésem szerint tehát Magyarországnak csak egy helyes népnevelési politikája lehet: „eoncentricus működése a létező felekezeti, állami és községi tanhatóságoknak egy közös czélra az állam főfelügyelete alatt." Csak igy fog az ország megkíméltetni az ábrándos akár a cosmopolitismus, akár az államfönség nevében teendő kisérletektö'l, melyekre az országnak sem ideje, sem anyagi ereje nincsen, de melyet jól felfogott érdeke s a concret viszonyok sem javaiknak. Ezen elv már le van fektetve a törvényjavaslatban , de határozottabb kifejezést nyer a hármas bizottság jobbitmányában, s ezen elv fejlődvén, fejleszteni fogja a köznevelést s oda fogja vezetni a nemzetet, hogy a midőn legjobb tehetségeinket, legnemesebb erőinket a szent czélnak felajánljuk, irántunk a nemzet is igazságos leend. Elfogadom a tvjavaslatot. (Éljenzés. Helyeslés.) Trefort Ágoston vallás és közoktatási minister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A discussio oly nagy dimensiókat vett, és oly széles keretben mozog; annyi helyes, de némelykor a eriticát is kihivó nézet adatott elő, hogy én nem tartanám most a kormányzat érdekében levőnek a felvetett eszméknek akár elemzésébe, akár bírálatába bocsátkozni. De egy conclusiót abstrahálok ezen discussióból, azt, hogy mennyire helyes volt azon nézetem, hogy a népoktatásról szóló törvén}?- revisiója most nem időszerű. Nem időszerű pénzügyi viszonyainknál fogva, mert ez az ország részéről bizonyosan nagy áldozatokkal járna: de az uralkodó nézeteknél fogva sem korszerű. Helyes eljárásnak tartom tehát, hogy a kormány s én is szemmel tartottuk azon bevégzett tényt, mely szerint a közigazgatási bizottságról szóló törvény megalkottatott, s annak 1. §-a szerint a tanfelügyelő tagja a közigazgatási bizottságnak; a 30., 31.. 32. §§. szerint pedig a népiskolákra vonatkozó igen fontos teendők bízatnak a közigazgatási bizottságra, melyek eddig az iskolatanács hatásköréhez tartoztak. Ezen tény szükségessé teszi az 1868-ban alkotott s a népiskolákról szóló törvénynek nem revisióját, hanem a 8. §. átidomitását, mert épen a közigazgatási bizottságról szóló törvénynek előbb nevezett §-ai az eddigi népiskolai hatóságok természetét egészen megváltoztatták. Ezeket kell most a közigazgatási bizottság megalkotásáról szóló törvénynyel összhangba hozni, illetőleg törvényt alkotni a népiskolai hatóságokról Ezen momentum határozza meg a mostani napirenden levő törvényjavaslat tartalmát és keretét is, melyben az mozog. Ennek feladata az, hogy a népiskolai hatóság hatásés munkakörét meghatározza és szabatosan megállapítsa. E törvényjavaslat érintetlenül hagyja az 1868. évi törvények egyéb intézkedéseit, nem változtatja meg az elveket, nem sérti tehát semmi tekintetben az egyházak és felekezetek autonómiáját sem, sőt, mint már gyakran mondottam, s ezen alkalommal is ismételnem szükséges, ezen törvényjavaslatnak egyik jellemző vonása épen I az, hogy kifejezést ad azon helyes nézetnek, mely szerint az állami iskolák nem állanak a felekezeti iskolákkal ellentétben, hanem azok épen parallellé állanak egymás mellett és egymást kiegészítik. (Helyeslés.) Midőn tehát mindezek alapján szerencsém van a méit. főrendeket fölkérni, hogv ezen törvényjavaslatot elfogadni méltóztassanak, nem ringatom magamat azon illusióban, hogy ezen törvényjavaslat elfogadásával a népiskolák minden tekintetben rögtön meg fognak felelni a kívánalomnak, de azt bátran állithatom, hogy ez által a népiskolák ügyében tetemes haladás lesz. Nem akarok bővebb indokolásba bocsátkozni, a menynyiben azonban a mélt. főrendi háznak állandó hármas bizottsága módosításokat javasol, az egyes módosításokhoz bátor leszek mésr hozzászólni. Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. végrehajtására és illetőleg alkalmazására vonatkozik a jelenleg szőnyegen lévő törvényjavaslat, a melynek irányzatát illetőleg nincsen észrevételem; részleteire nézve is csekély megjegyzésem lesz. Hogy tehát csak egy perezre is
