Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-113

CXln. OESZÁGOS ÜLÉS. 297 resztyén vallás megváltási eszméjének felel meg, de azon különbséggel, hogy ezen két rendbeli elveket egymáshoz kellő viszonyban kell gondolnunk, és nem szabad a mellékesnek az igazságot alárendelni. — Már a régi római és görög bölcselők és azok, kik e tárgygyal foglalkoztak, ezen kettős alapelv között a viszonyt úgy fogták föl, hogy a hasznost mindig az igazságos után kell tenni; vagyis eleget kell tenni az igazságnak akkor is, ha abból semmi haszon sem várható. Ezen megjegyzést szükségesnek találom a magam részéről az egyesítési elméletre nézve, mert különben ezen két elvnek coordinálása nagy laxismusra vezethetne; s habár én ezen nagy munkával és szorgalommal összeállított műnek nagybecsű értéke iránti elismerésemet nem tagadhatom is meg, ismétlem, hogy a laxismusnak némi nyomai ezen törvényjavaslatban is észlelhetők, melyek részletezését most nem fogom folytatni, miután ezeket ő méltósága a szatmári püspök bővebben fejtegette. Ha a javítási czél, mint egyenjogosult, hivatva van ugyanazon joggal fellépni, mint az igazság elve: előáll azon álphilantropia, mely a roszat a jóval vélvén gyógyithatónak, a büntetések szigorát enyhíteni fogja mindazon fokig, midőn azok a társadalom és az állam veszélyeztetésével végkép el fogják veszítni elrettentési hatásukat és a bűn nyilván és büntetlenül uralkodni fog. Ezen eszmét igen szépen fejezte ki Berner, ki erre vonatkozólag ekkép nyilatkozik, — és a mélt. főrendi ház kegyes engedelmével ezen pár sort — német nyelven — fel fogom olvasni. (Halljuk !) „Die Strafthätigkeit des Staates erstreckt sich im Allgemeinen nur auf Rechtsverletzungen. Diese Rechtsverletzungen aber straft der Staat, um die ilim obliegende Grereehtigkeit zu verwirklichen; das Nützliche nimmt dabei nur eine sekuudäre Stellung ein. Welchen Unlauterkeiten, welchen Schleichwegen, welchen Verirrungen des richterlichen Grewissens würde die Thür geöffnet, sobald man dem Ric'ítcr sagte, dnss seine Gerechtigkeit nur wegen des Nützlichen erforderlich sei! Hüten wir uns vor einem Principe, das die heiligen Grundverhältnisse göttlicher und FŐRENDI KAPLÓ II. 1875/78. menschlicher Orduung in der bedenkliehsten Weise verbannt." A Berner által kimondott ezen igazságot elfogadja az előttünk fekvő törvényjavaslat is, legalább arra látszanak mutatni az indokolás 6. és 7, lapján Hans, Rossi és Bernerből vett idézetek, csak hogy azzal a különbséggel — csekély felfogásom szerint — hogy ezen törvényjavaslat sem indokaiban, sem pedig egyes intézkedéseiben és egész átalánosságában és complexumában nem viszi keresztül ezen elvet consequenter; nem fejezi ki a maga intézkedéseiben, akár fejezetenkint, akár egyes §-ait veszszük, consequenter ezen igazságot, hogy t. i. habár a büntetéseknél más czélokra is kell, és hasznos, sőt szükséges tekintettel lenni, de a büntetés hivatásának egyetlen, feltétlen, sőt nem hiányozható elve mégis az örök igazság, a jogosság, a mi mindig volt és marad a világon; mely alárendeltségi viszonynak félreértéséből majdan be fog következni az, a mit Berner mond, hogy ezen alárendeltségi viszonyok figyelmen kívül hagyása az isteni és emberi rendnek alapviszonyait fogja legaggályosabban veszélyeztetni. Az említettem törvénytudó azt mondja, hogy az állam büntetőjoga átalában csakis jogsértésekre vonatkozhatik és ennek hódol az előttünk levő törvényjavaslat is, de kénytelen vagyok hozzátenni, hogy ezen törvényjavaslat sem kerülte ki sorsát elődjeinek nem csupán Magyarországon, hanem Európa többi culturállamaiban is, t. i. neki sem sikerült kitűzni, meghatározni azon eszményi elválasztó vonalat, melyen túl az erkölcstelen cselekedet már megszűnik tisztán mint ilyen lenni és jogsértéssé fajul: és éppen ebből következtetem én azon fluctuatiót, azon ingadozást és némely helyütt azon edenmondást, mely c törvényjavaslat alapelve és egyes intézkedései közt fellelhető, melyekről bővebben szólott a szatmári püspök, és én csak két fejezetre hívom fel a nagyin, főrendi ház figyelmét, a IX. és XIV. fejezetre, a melyekben előfordulnak,mint az állambüntetés tárgyai, egyes cselekmények, de kihagyatnak mások, a nélkül, hogy ezen, itt elősoroltak és a kihagyottak közt akár azoknak természetét, akár alapját vesszük szemügyre, különbséget lehetne felfedezni. Es- ezt. úgy látszik, e törvényjavaslat készítői érezték is, mert ezen SS