Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-107

CVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 263 1877. deczember 19-én MAILATH GYÖRGY ELNÖKLETE ALATT. Tárgyai: Királyné ö Flge iidvözöltetése névnapja alkalmából, valamint király éa királyné ő Felségeik iidvözöltetése az uj év alkalmából. Bemutattatnak a hármas bizottság jelentései a Nagy-Brittaniával kötött keresk. szerződés meghosszabbításáról és az 1878. év első negyedében viselendő kiadásokról szóló törvényjavaslatok iránt; ezekre vonatkozó sürgősségi indítvány. Jósika Kálmán b. mentelmi ügye. Szabadságkérők. Tárgyaltatván elfogadtatnak : az 1878. éyi ujoncz és péttartaléki jutalék megajánlásáról,— az 1867. évi XIV. és XVI. tvczikkek, az 1869. évi II. törvényczikk, továbbá a Francziaországgal 1866. deczember 11-én kötött kereskedelmi szerződés, az Olaszországgal 1867. ápril 23-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés, a Németországgal 1868. márczius 9-én kötött vám- és kereskedelmi szerződés, és az osztrák-magyar Lloyddal 1871. november 18-án kötött póstaszerzó'déä hatályának ideiglenes meghosszabbításáról, valamint az osztrák nemzeti bankkal szemben, a tényleges állapotnak ideiglenes fentartásáról, (kiegyezési provisorium) végre az 1878. év első negyedében viselendő közterhek és fedezendő államkiadásokról, és a Nagy-Brittaniával kötött kereskedelmi szerződés meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatok. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Bedekovics Kálmán, Széll Kálmán, Szende Béla, Wenckheim Béla b. (Az ülés kezdődik cl. e. 11 óra 30 perczkor.) Elnök : Méltóságos főrendek! Méltóztassanak a múlt ülés jegyzőkönyvét hitelesítés végett meghallgatni. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a deczember 18-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesítve van. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Zichy F. Viktor gr. jegyző urat kérem fel; a szólani kívánók neveit Nyáry Jenő b. jegyző ur fogja feljegyezni. Schlauch Lörincz szathmári püspök: Nagymélt. elnök ur, mélt. főrendek! A magas főrendi ház ez évben ma utolsó érdemleges ülését tartván, legyen szabad a tárgyalások megbeszélése előtt szót emelnem egy kegyeletes kötelesség nevében, melynek érzete, valamint szerény felszólalásomat kimentendi, úgy a mélt. főrendek szivében épen oly erős viszhangra találand, mint a mily híí tolmácsa kívánnék lenni nemes érzelmeinek. Néhány nap múlva az ország felséges Aszszonyunk s királynénk születésnapját fogja ünnepelni. Nem kívánom ez alkalommal kiemelni a fejedelmi tulajdonokat, melyekkel mint dicsfénynyel magas asszonyunk a trónt környezi, — nem a vallásos anyai gondos szeretetet, mely a mily méltóságteljes, ép oly megragadó, — nem a magasztos női erényeket, melyek hódítanak s hódítva felemelnek ; — hanem oda kívánok utalni azon szoros kapocsra, mely nemzetünket a királyi magas családhoz minden egyes mozzanatában elválaszthatlanul fűzi, melyet a történelem s a hagyományszerű pietás megszentelt, s melynek nagy becsét