Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-98

240 xcvm. ORSZÁGOS ÜLÉS. fogva is, hogy ezek legnagyobb része az illető bíróság székhelyén kivül volt elintézendő, sok időt és munkát vett igénybe. Ennélfogva azon indok, mely az általam előterjesztett törvény­javaslatban is felbozatik, hogy t. i. a járásbíró­ságok túl vannak teendőkkel halmozva — mint mondám — ezen megváltozott körülményeknél fogva elesett. A mi magát az eljárást illeti, az eredeti törvényjavaslatban a kisebb polgári peres ügyek elintézésére hivatott közegek végérvényesen fog­nak Ítélni, kivéve néhány megszorított esetet, melyben az elégedetlen fél semmiségi panaszszal élhet, mindazáltal ez a végrehajtást gátolni nem fogná, — az elégületlen félnek azonban fenha­gyatott a rendes peruinak igénybe vétele. A kép­viselőház által elfogadott szöveg szerint sem a járásbirák, sem pedig az azokkal coneurráló szolgabirák- vagy ingyenes békebiráktól semmi néven nevezendő jogorvoslat nem engedtetik, ki­véve néhány esetben a semmiségi panaszt, mely felett a törvényszék itél. Ezekből méltóztatnak látni, mélt. főrendek, hogy a képviselőház által elfogadott szöveg sze­rint az, hogy ezen ügyek mentől hamarább és végleg befejezve legyenek, sokkal hamarább ére­tik el, mint azon eljárási módozat szerint, mely az általam benyújtott javaslatban foglaltatott. Ezeknél fogva nem tartottam volna indokoltnak, hogy a kormány részéről a képviselőháznak ezen módositványához ne járuljak; annál kevésbbé, mi­után a képviselőház megállapodása szerint azon közegekre nézve, melyek ezen ügyek mcgbirálá­sára hivatva lesznek, még a jogi qualifieatió is felvétetett, következőleg a jó igazságszolgáltatás biztosítékai nagyobb mérvben meg vannak e ja­vaslatban, mint az előbbi szövegben. Ez volt tehát oka annak, hogy a kormány eltért eredeti törvényjavaslatától, miután azon czél, hogy ezen ügyek mentől hamarább, gyor­san és kevesebb költséggel intéztessenek el, a képviselőház által elfogadott szerkezet szerint is teljes mérvben eléretik: ennélfogva kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak a képviselőház által tett módosítások szerint a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Van-e valakinek észrevétele a tör­vényjavaslat elveire nézve? Schmidegg János gróf: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Élénken emlékszem azon heves vitákra, a melyek mind a képviselő­házban, mind e helyütt is folytak, mig végre sikerült az igazságszolgáltatás ügyét az admi­nistrativ hivatalnokok kezéből egy külön önálló, elmozdithatlan birói karra átruházni. "Örömmel fogadta az ország józanabb, míveltebb része ezen vívmányt, ezen valódi eulturalis haladást. Az ak­kori kormány az ország helyzetét oly virágzónak ecsetelte, hogy az ezáltal szükségessé vált költ­ségtöbbletet könnyedén elviselheti. Mi történt az­óta ? Az ország viszonyainak rózsaszínűnek fes­tetett képe halványabb lett, az ország anyagi jólléte hanyatlásnak indult és megtakarítások­ról kellett gondoskodni. E téren főleg három dolog lett volna lehet­séges: először lusuriosus kormányzatunk költsé­geinek apasztása, másodszor a honvédség és harmadszor az igazságszolgáltatás költségeinek megszorítása. A két elsőhöz nem lehetett nyúlni, mert ez noli me tangere volt; maradt tehát az igazságszolgáltatás, s e téren tétetett a megta­karítás először a bíróságok számának reductió­jával és a birói elmozdithatlanság ideiglenes fel­függesztésével, mely fájdalom, még ma sem szűnt meg. A megtakarítás folytattatik most a birói teendők egy részének ismét az administrativ hi­vatalnokokra való átruházása által. Midőn az igazságügyminister e törvényja­vaslatban a szolgabirótól némi jogi qualificatiót igényel: ez, elismerem, már valami; de én nem elégszem meg ezzel, mert a szolgabírót nem any­nyira a birói qualifieatió hiánya miatt, hanem főként azért nem tartom bíráskodásra alkalmazha­tónak, mert választott tisztviselő. — Vagy kép­zelhetnek-e a mélt. főrendek maguknak szolga­bírót, ki a választást megelőző napokban, vagy hetekben képes volna párthívei ellenében — hogy ne mondjak egyebet — elfogulatlanul ítélni ? Én nem, mert állásával, jövőjével, szóval kenye­rével lakolna. Én részemről a bagatell-ügyéknek nagy fontosságot tulaj donitok azért, mert a nép­nek leginkább azon osztályát érdeklik, melyben 50 frt gyakran életkérdés. Lám, a szomszéd Ausztriában a bagatell-ügyeknek oly fontosságot tulajdonítanak, hogy ott, ha a járásbiró betegség, vagy más oknál fogva akadályozva van, a tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom