Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.
Ülésnapok - 1875-89
214 LXXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. nem kivan szólani, a törvényjavaslat átalánosságban részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Nyáry Jenő' b. jegyző' (olvassa a törvényjavaslat 1—4 %-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa az 5. %-t). Wenckheim László b. : Méltgos főrendek! A midőn az igen t. igazságügyminister ur indokolásában kitett okoknál fogva a jelen törvény czélszerüségéről én szükségességéről meg vagyok győződve, és leginkább az Erdélyben fenforgó viszonyokat tekintem főindokul annak benyújtására, ennélfogva nem tudom magamnak megmagyarázni, hogy ezen 5. §-ban miért mondatik ez ugy, hogy „a jelen törvény végrehajtásával megbizatik az igazságügyminister" ; Erdélyre nézve pedig fenntartatik a rendeleti ut. En azon véleményben vagyok, hogy a törvény egyformán ugy Magyarországon, mint Erdély országon* egyenlőképen aíkalmazíassék. Ha talán nem jól értelmezem ezen törvényjavaslat szándékát, bátor vagyok ezennel az igen t. igazságügyminister urat felkérni, méltóztassék minket e tekintetben felvilágosítani. Perczel Béla igazságügyminister: Mindenekelőtt megjegyezni kívánom az előttem szólott t. méltóságos nr észrevételére, hogy azon bajok, melyeknek orvoslása czéljából ezen törvényjavaslat előterjesztetett, Magyarországon ép ugy fennforognak mint Erdélyben, következőleg a törvénynek meghozatala a szorosan vett Magyarországon ép oly szükségesnek látszott a kormány előtt, mint Erdélyre nézve. Azonban, hogy ezen törvényjavaslat, mint olyan, Erdélyre ki nem terjesztetett, ez szükségképeni folyománya azon intézkedéseknek, melyek egyátalán 1868 óta a törvényhozás által az erdélyi úrbéri eljárás tárgyában történtek. 1868-tól kezdve a törvényhozás mindkét háza határozatilag felhatalmazta a kormányt, hogy Erdélyre nézve az úrbéri eljárás tekintetében rendeleti uíon intézkedjék. Midőn 1871-ben szintén az úrbéri rendezés tárgyában a törvényhozás ujabb intézkedést tett a törvénybe, jelesül annak 8-dik §-ába ismét felvette a következő rendelkezést: „Erdélyben pedig a birtokrendezési eljárásra nézve addig is mig ez iránt külön törvény intézkedik, az igazságügyminister által 1868. október 12-én az országgyűlés mindkét házától nyert felhatalmazás alapján kiadott utasítás irányadó, felhatalmaztatván egyúttal az igazságügyminister, hogy az abban szükséges módosításokat összhangzólag a jelen törvény VIII. fejezetében foglalt rendelkezésekkel, újabb rendelet által eszközölje." Az úrbéri rendezés e szerint Erdélyben egyátalán rendeleti utón levén eddig is szabályozva, lehetetlen volt ezen törvényjavaslatot ilyformán, a mint az itt szerkesztve van, már csak a technikai szempontokból is Erdélyre kiterjeszteni. Ennélfogva vált szükségessé azon §., mely az igazságügyministert oda utasítja, hogy azon elvek alapján, melyek Erdélyben az urbérre vonatkozólag irányadók voltak, a továbbiakat is rendeleti utón szabályozza. Ezért vált szükségessé az 5. §. azon értelemben, a mint ez előterjesztve van. Elnök: Ha nincs a ki szólni kívánna, kimondhatom, hogy a méltóságos főrendek a törv.javaslatot érdemileg és alakilag, egészben és részleteiben elfogadják és arról a képviselőház Nyáry Jenő b. jegyző ur által értesíttetik. A mai ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Nyáry Jenő' b. jegyző (olvassa a mai \ ülés jegyzökönyvét). j Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv I meghitelesittetik. Tudatom a méltóságos íőrenI dekkel, hogy a képviselőház június 4-dikéig | elnapolta magát, s ugyanaddig a méltóságos ; főrendek sem fognak érdemleges ülést tartani. A napirend kimerítve lévén, az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. ő óra 45 perczkor)
