Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.
Ülésnapok - 1875-81
LXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 199 gére nézve korlátozva van, mert meg van mondva, hogy a kölcsön mi czélból köttessék, hogy vele a függő adósság lefizettessék, azon tartozás, melyet 1878 dccz. 1-én minden körülmény közt le kell fizetni, — és pedig kölcsön köttessék oly összeg erejéig, melyből kiteljék nem több mint azon 7672 millió, mely lefizetendő. Ez korlátolja a felhatalmazást jellemére nézve is, mert nem arra kérek felhatalmazást, hogy bármi néven nevezendő adósságot csinálhassak, hanem csak rente-kölcsönt. Nem zálogosíthatok el egyes jövedelmi ágazatokat vagy az államvagyon valamely részét, hanem egy tisztán minden tekintetben caracterére nézve elfogadható kölcsönnemet indítványozok és erre korlátozom magamat. Hiszen az felfogás dolga lehet, hogy később jobban és kedvezőbben lehet megkötni a műveletet. Én sem mondom, hogy megakarom kötni a kölesönt minden körülmény közt; csak arra kérek felhatalmazást, hogy ha jók lesznek a körülmények, ha elfogadhatók lesznek a feltételek, megköthessem a kölcsönt. S ha megkötöm, egyről mondunk le; még pedig az ország érdekében helyesen mondunk le. Lemondunk a speculatíóról, mert oly esetben, a melyről itt szó van, a midőn az esedékesség idejének közeledtével kevesbednek a versenyzők, rosszabbra változhatnak a conjuncturák, a bizonytalanidőre való speculatíóról könnyen lemondhatunk, mert megszerezzük a biztosítékot az iránt, hogy ezen ominosus adósság is le lesz fizetve. Én ezen törvényjavaslatra nézve azon nézetben vagyok — és ezzel zárom be felszólalásomat — hogy bár úgy fordulnának a körülmények, hogy a kölcsönt csakugyan realisálni lehessen! Mindent elfogok követni, jót nem állok, nem biztatok senkit, nem Ígérek semmit. Ezt nem tehetem azért, mert a dolog oly körülményektől függ, melyek sem a kormánynak, sem másnak hatalmában nem állnak. De azt hiszem, hogy elmulasztottam volna kötelességemet, ha nem mutattam volna reá azon ominosus nagy adósságra és azon adósságnak mindinkább közeledő fizetési idejére, ha nem járultam volna a törvényhozáshoz azzal, hogy a másfél évi rövid időre ne figyelmeztessem. Jöhetnek oly körülmények, melyeket fel nem használni nem helyes; tehát ha azt hiszi a törvényhozás, hogy azon helyzetben, melyben vagyunk, intézkedni czélszerü, akkor gondoskodjunk is róla, és tegyük lehetővé, hogy ha a körülmények engedik, a művelet végre is hajtassák. S miután látom, hogy jöhetnek oly körülmények, melyek a művelet végrehajtására kedvezők, ugyhiszem, hogy nem áll érdekében az országnak mint utolsó jelenni meg a világpiaczon. {Helyeslés.) Ezen szempontból kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elénk helyeslés). Elnök: Ha nincs ki szót kíván emelni, miután azon indítvány, hogy a törvényjavaslat átalánosságban részletes tárgyalás alapjául se fogadtassák el, pártolásra nem talált, határozatként kimondhatom, hogy a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Kiss Miklós jegyző (olvassa a fórvényjavaslat czímét, első és második %-dt, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ha nincs, ki szót kíván emelni, méltóztassanak azok, kik az 1873. évi XXXIII. t.-ez. alapján forgalomba hozott kincstári utalványok beváltása czéljából kibocsátandó járadék kötvényekről szóló törvényjavaslatot mind béltartalmára, mind szervezetére nézve elfogadják, ezt felállásukkal jelezni. (Megtörténik) A törvényjavaslatot a mélt. főrendek elfogadják és e felől a képviselőház értesíttetik. A mai ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Kiss Miklós jegyző (olvassa a mai illés jegyzökönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesítve van. Mélt. főrendek! a mennyiben az emberi állapotokban átalában biztosan számítani lehet, április 21-ig nem lesz érdemleges tárgyalás, egyébként mindenesetre szabad lesz az, hogy a mélt. főrendeknek boldog ünnepeket kívánjak, s magamat s hivataltársaimat jó hajlandóságaikba ajánljam. (Éljenzés). Haynald Lajos kalocsai érsek: Nagyiméit, elnök ur, mélt. főrendek! Milliókat szavaztunk meg a hon nagy czéljaira, és ugy hiszem, hogy más milliók: a hon fiainak milliói, szintén megszavaznák azon indítványt, mely inditváynt