Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-77

5ÁG0S ÜLÉS. 184 LXXVH.0RS2 birói ítéletnek nem akarok praejudicálni, itt csak a képviselőház által elfogadott határozati javaslat genisisét adtam elő. En el fogok járni ugy, a mint azt a törvény parancsolja, az illetők pedig semmi jogsérelmet nem fognak szenvedni, mert hisz ren­dezett viszonyok között élünk. Ezeket van szerencsém a rnélt. főrendek figyelmébe ajánlani. [Helyeslés.) Elnök: Van-e, ki szót kivan emelni? Ha nincs, miután az elutasítási indítvány támogatásra nem talált, tehát a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Most pontonkint fog felolvastatni a határo­zati javaslat. Nyáry Jenő b, jegyző (olvassa a határo­zati javaslat 1., 2. és S. bekezdéseit}. Andrássy Manó gr.: Miután arról volt itt szó, hogy a pálya meghosszabbíttatott és én épen oda terjesztem ki módosításomat, azon oknál fogva kérném a minister urat, hogy talán tájé­kozása végett és nem ily irányadás végett meg­jegyezhessem, hogy ezen pálya nem hosszabbit­tatott meg. Ezen pálya Bánrévétől Fülekre, Fülekről Dobsinára ugyanazon pábya maradt, a mely volt s nem hosszabbittatott meg. Hogyha a dobsinai vonalra nézve Tisza ur ministersége alatt magán szerződés köttetett, mely szerint Dobsina városa 20,000 frtot fizetett és azért a minister neki több ezer ölnyire való pályát a város legtulsóbb széléig építtetett, ez nem terhelheti a garansokat; ez privát tractatusa volt a ministernek Dobsina városával. Ép ugy nem terhelheti a garansokat azon hosszabbítása vagy kiterjesztése a pályának, mely a tiszolczi vonalon bekövetkezett, a hol tisztán a vállalko­zónak kényelme, az épités könnyebbitése tekinte­téből, •— mert már akkor vállalkozó volt, ki a rövid vonalat épugy kiépítette volna, mint a hosszabbat — a niinisterium által hosszabbítás terveztetett. Mert tudni kell, hogy mi garansok az építkezésre a legcsekélyebb befolyást sem gyakoroltuk; mi garansok csakis az első terveket kaptuk, melyekben niucs is megmondva a pályá­nak hossza, de meg van mondva, hogy „körül­belül 21 mértföld, tehát nincs pontosan meg­mondva. Tehát ha valamivel többet építettek, ez a többlet a ministerium által rendeltetett meg, ha ez által a pálya hosszabb lett, abból nem követ­kezik, hogy ezért a garansok terhe is nagyobb legyen, ez nem volna méltányos. En tehát a pénzügyminister ur ő excjának méltányosságáról meg lévén győződve, valamint arról, hogy ő a vasipart pártfogása alá akarja venni, miután ő be fogja látni, hogy ott, a hol collegialis társas viszonyok vannak, ott a bajt és a zavart mellőzni kell, és itt az a viszony létezik, a mit a törvényből nem is lehet máskép kiolvasni, hogy itt a jótállást midenik a maga részére vállalta, — az egyik csoport Dobsiná­tól Fülekig és a másik Fülektől Tiszolezig. Bátor leszek egy módosítást javaslatba hozni. Módosításom oda irányul, hogy azon a helyen, a hol az mondatik, illetőleg az 1160 frtos több­letnek az érdekelt csoportok közt a szerződés értelmében való aránylagos felosztása iránt intéz­kedjék, — ne az mondassék „aránylagos", mert „aránylagos" annyit tesz, hogy mindenik csoport­nak egyformán kell hozzájárulnia, pedig a tör­vény értelmében ez nem történhetik egyformán, mert ez ellentétben volna a gömöri szerződés értelmével. E helyett méltóztassanak bele tenni azt, hogy „a szerződés értelmében" aránylag történjók a felosztás, nem pedig egyszerűen aránylag, mert ez zavart okozna. Ha ezen módositványt elfogadjuk, az ügy­nek szolgálatot fogunk tenni, mert nem lesz dif­ferentia a társaság és a ministerium közt, s a ministerium a garansokkal is tisztába fog jöni. Nyári Gyula b.: Előttem szólott indítvá­nyát ugyancsak az általa jelzett indokoknál fogva teljesen pártolom és magamévá teszem. Pallavicini Ede őrgr. jegyző (olvassa a módositványt). „Módositväny a határozati javaslat^ harmadik bekezdéséhez. A határozati javaslat ezen szavai helyett: „iletőleg az 1160 frtos többletnek" addig: „iránt intézkedjék" — a következő teendő ki: „illető­leg az 1160 frtos többletnek az érdekelt csopor­tok közt a szerződés értelmében leendő felosztása kérdésében az érdekelt vidék iparosai és föld­birtokosaival érintkezésbe lépjen és ezen ügyet velők a szerződés alapján rendezze". Széll Kálmán pénzügyminister: Nekem az ellen, hogy provocatió történjék a szerződé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom