Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-77

182 LXXVII.ORSZÁGOSÜLÉS. két oldalról világítsam meg. Először a méltányosság szempontjaiból kívánom ezt tenni. Engedjék meg a mélt. főrendek, hogy emlékezetökbe hozzam, hogy midőn tavaly arról volt szó, hogy 20 millió forint adassék a vasutaknak részint adósságaik törlesztésére, részint a pályák teljes kielégítésére vagy felszerelvényeik kiegészítésére, a ministerium részéről azon nyilatkozat tétetett, hogy ha ezen 20 milliót megadjuk, hatalmunkban lesznek ezen vasutak, oszszeolvaszthatjuk, könnyebb és olcsóbb lesz a szállítás s ez által az ország sokat fog nyerni. A mint az imént felhoztam, a 20 millió megadatott s ezen összegben bentfoglaltatott a gömöri iparvasutaknak is netalán a vállalkozók által teendő követelések s más kisebb kiadás fedezése. Az ígéretnek nincs megfelelve. A gömöri pályán a garansok most oda utasittatnak, hogy fizessenek ők. Ez a határozat keresztülment az alsó-házban, és talán keresztülmenne itt is; azért tartom kötelességemnek — ha mindjárt magamra maradok is — felszólalni, mert az iparosok nincsenek itt képviselve ; bennünket pedig, a kik garantiát vállaltunk, sem a bizottságban nem kérdeztek, sem itt nem kérdeznek, hogy mennyire méltányos a fizetésnek tőlünk követelése. Én tehát a méltányosság szempontjából tekintve a dolgot, nem tartom helyesnek, hogy azon 1000 és néhány száz forint az iparosoktól és a garansoktól követeltessék s miután a 20 millió azon feltétel mellett adatott meg a kormánynak, hogy a vasutakat olcsóbb szállításra szorítsa, adjon a kormány felvilágosítást, hogyan történhetik az, hogy a közbeeső vasutak in infinitum felemelik a szállítási díjat s ez által minden ipart lehetetlenné tesznek? A mi az igazság szempontját illeti, ha tudjuk, hogy a gömöri industriálisok és a kormány között szerződés létezik, én nem tudom, hogy egy szerződéssel szemben hogy lehet ily határozati javaslatot beadni? Mert a szerződésben vagy áll az, hogy mérföldenként kelletvén fizetni a kártalanítást, mfdenként pedig többet tesz, és azok a jótállók kötelesek fizetni, ha mondom, ez áll, akkor nem szükséges a határozat, vagy pedig nem áll a szerződésben, és akkor áll az, a mi a második §-ban mondatik, hogy mérföldenként 3800 forintot tartozunk fizetni 18 ezer frt után. Azután a 4. §-ban ki van mondva, hogy az agio soha sem lehet több ennyinél. Ip van azonkívül mondva egy egész határozott összeg, és minthogy a summa körül van írva, az több nem lehet. Kérdéses tehát a tárgy, és azonkivül az is ki van mondva a szerződésben, hogyha vitás kérdések lennének, akár a kezelésnél, akár más tárgynál, azok választott bíróság által döntessenek el. De visszatérek ismét azon kérdésre, hogyan állhat a kormány ily határozatra, és hogyan bocsáthat ki határozatot? Eu ezt nem tudom felfogni. Igenis a kormány a garansokkal értekezhetik, tárgyalhat azon póthozzájárulás iránt, a ministerium kérhet, velünk együtt értekezhetik, de nem bocsáthat ki egyoldalulag határozatot, mely szerint a ministerium velünk igy fog elbánni. En tehát arra kérem a mélt. főrendeket, hogy először is átalánosságban formájára nézve utasítsák vissza az egész előttünk fekvő javaslatot, és mikor a részletes tárgyalás fog bekövetkezni, méltóztassanak megengedni, hogy én részemről egy módositványt terjeszszek be oly értelemben, mint a milyenben tettem jelenlegi felszólalásomat. Széll Kálmán, pénziigymin. : Nagymélt. elnök ur, mélt. főrendek! Miután gróf Andrássy Manó ur egy később beadandó módositványa érdekében már most méltóztatott felszólalni, talán szintén most adhatom elő azon megjegyzéseket, melyekkel én az ő előadását kisérni kénytelen vagyok. Kétségtelenül nagyon érdekes és fontos dolog az ipar helyzetéről szólani, hanem, hogy akár a vas-iparról, akár, a czukoriparról, akár pedig a vasúti tariffákról a napirendhez képest szólani lehetne, azt én kétségbe vonom, és én bocsánatot kérek a mélt. gróf úrtól, de ki kell jelentenem, hogy ez a zárszámadáshoz egyátalában nem tartozik. Miről van itt szó ? Csak arról, hogy a kormány elkészítette a számadást a gömöri iparvasutra nézve, azt előterjesztette a képv.-házbän, és a képv.-ház azt revideálta. Ugyanazon számadás most átjött a főrendekhez is hasonló revideálás végett. Most tehát itten csak arról van szó, hogy a kormány jogosan járt-e el, avagy nem? Az industriáról itten egyátalában nincsen szó. Én