Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-68

LXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. H7 sék, mert nem arról van itt szó, — ezt kívánom megjegyezni, — hogy ugyanazon papiros hitele emeltessék, hanem arról van szó, hogy e hitel­vesztett papiros eltűnjék és e helyett egy újabb, jobb hitellel biró papiros bocsáttassék ki. De ezenkívül fontosnak tartom ezen vasút megvételét azon szempontból is, mert ezen mél­tóságos főrendi ház kebelében többször hallottam helyesen hangoztatni, hogy vasúti politikánkat javítani kell, vasutainknak helyesebb, jobb be­osztása által, a tariffa viszonyokra való hatás által el kell érni azt, hogy lassanként bár, de mégis a fizetendő garantialis összegek apasztas­sanak. En ezen szempontból azt, hogy a keleti vasút az állam tulajdonába menjen át, határozot­tan előnyösnek tartom, mert miután már egy másik nagy vasutjára azon vidéknek befolyása van a kormánynak, ha most a keleti vasút ál­lamvasuttá válik, az országnak legalább azon részeiben helyesebb vasúti és tariffa politikának behozatalára az első, de okvetetlenül szükséges lépés megtétetett. A törvényjavaslatot — mondom — ezen szempontból kérem elfogadtatni. A mi pedig a dolognak másik részét illeti, a melyre az ide beterjesztett jogi vélemény vo­natkozik, bátor vagyok azon kérést intézni a méltóságos főrendekhez, hogy ne méltóztassanak a maguk részéről is ezen ügy tovább folytatásá­nak kimondását eszközölni. Én részemről azt tartom, és azon meggyőződést kell ezen ház ke­belében is kifejeznem, melyet már másutt kife­jeztem, t. i. hogy nincsen olyan tekintet, mely visszatarthassa a kormányt attól, hogy eljárjon akkor, ha kilátás van arra, hogy eljárása a kívánt eredményre vezethetne; de megvallom őszintén, hogy igen sajnálom, hogy a dolog már is oda terelteteít. Nem tartom helyesnek, hogy oly eljá­rás indittassék meg, a melyben igen sok köz­tiszteletben álló ember ártatlanul meghurczoltatik, a valódi bűnöst pedig elérni nem lehet. {Helyes­lés) En tehát igen kérem a méltóságos főrende­ket, hogy ily eljárást a maguk részéről is leg­alább intonálni ne méltóztassanak. {Helyeslés.) Elnök: Van-e valaki, a ki szót kíván emelni? Ha nincs, miután a törvényjavaslat el­fogadása ellen senki sem nyilatkozott, a törvény­javaslat átalánosságban a részletes tárgyalás I alapjául elfogadtatik; a beadott indítvány pedig támogatásra nem talált és igy arra a szavazás nem szükséges. Zichy P. Viktor gróf jegyző {szakaszon­hint olvassa a törvényjavaslatot és a szerződést, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Ha nincs, a ki szót kivan emelni, méltóztassanak azok, kik a felolvasott törvény­javaslatot és az ahhoz mellékelt szerződést mind tartalmára, mind szerkezetére nézve elfogadják, azt felállásukkal jelezni. [Megtörténik.) A méltó­ságos főrendek a törvényjavaslatot és az ahhoz csatolt szerződést elfogadják, s e felől a képv. házat értesíteni fogják. Haynald Lajos kalocsai érsek ő nagy mél­tóságának van egy interpellatiója. Haynald Lajos: Nagyméltóságú elnök, mél­tóságos főrendek! Interpellatióm van ő nagymél­tóságához a vallás- és közoktatásügyi ministerhez. Fölszólalásom, ugy gondolom, ugyan min­denkor időszerű lenne, mert a szegény Erdély nagyon szerény anyagi eszközökkel nagy czélo­kat elérni hivatott kath. egyházának köznevelési czélú alapitványai visszaszerzéséről levén szó, maga ezen tárgy fontossága felszólalásomnak jelentőségét és mindenkori időszerűségét eléggé kimutatja. De jól érzem még is, hogy interpel­latiómnak inkább akkor kellett volna történni, midőn ezen magas ház minap az erdélyi kath. egyház némely testületeinek alapítványi ügyeit tüzetesen tárgyalta, mikor azonban egészségi állapotom parancsolta távozásom miatt a tárgya­lásra nem jelenhetvén meg, nem szólhattam, mint akartam volna, magához a tárgy érdeméhez, s egyszersmind nem mondhattam el mélyen érzett köszönetemet azon nemes érdeklődésért s igaz­ságos eljárásért, melylyel a magas ministerium, különösen pedig a vallásügyi és pénzügyi minis­ter ő nagyméltóságaik ezen ügyet oda érleltették, hogy az az országgyűlés elé kerülvén, s törvé­nyes határozat hozatván, nagy részben teljesültek azok, miket Erdély kath. egyházának püspöke és status-gyűlése több izben kérelmezőleg fölter­jesztettek s miket én magam is szerencsés voltam interpellatió alakjában e magas ház szine előtt a magas ministeriumnak ajánlani. Most midőn ezen kötelességemnek meleg kifejezést adok, méltóztassék a magas ház meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom