Főrendiházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augustus 30–1876. márczius 27.

Ülésnapok - 1875-15

XV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 09 ezen a téren rohamosan haladtunk, többet producáltunk, mint a mennyit eladni tudtunk, mikor azt mondom, hogy ezt megszüntetem, és producálunk annyit, a mennyit eladhatunk, akkor azt hiszem, hogy ezért nekem szemrehányást senki nem tehet. Elhagyom mélt. főrendek a megtakarításoknak további részletezését. Azon egy pár szám, melylyel türelmöket fárasztani Lator voltam, meggyőzhette a mélt. főrendeket, hogy nem puszta szó, nem phrasis, midőn azt mondom, hogy az 1875-ik évben történt nagymérvű reduetiók által, melyeket tett már t. hivatalbeli elődöm, folytatott a képviselőház pénzügyi bizottsága, és tetézett egy pár millióval e kormány, midőn a tárczákat átvállalta, ezen 8 millió megtakarítás, melynek egy-két tétele olyan, mely ugyan magától elmaradt beruházási tételből származik, melynek legnagyobb része azonban keserves munkának eredménye, mindenesetre azt mutatja, hogy ez irányban nem csak beszéltünk, de tettel és eredménynyel is bírtunk fellépni. {Helyeslés.) Azt mondta ő méltósága ezután, és ez képezte a költségvetés és ellenem intézett támadásainak és érvelésének — hogy én is e kifejezéssel éljek — sarkpontját, a bevételek előirányzatát támadva meg, — azt mondja, hogy a pénzűgyminister nem gyógyult még ki azon bajból, melyben az én tisztelt elődeim szenvedtek; ő is valóság helyett illusiókat állit elő, mert arról szólt, — azonban vonakodott a részletekbe bocsátkozni, állítván, hogy hiszi, hogy a részletek terén én talán plausibiliter fogom tudni bebizonyítani egyik-másik tétel igazságát, mondom a részletezést nagy sajnálatomra, de hisz vitatkozást ügyességből tette, elhagyta és generálisáivá beszélt, arról szólt mondom, hogy a zárszámadások mit mutatnak fel; a másik részben az ország fizetésképtelenségének képét állította elém, mondván, hogy 19 millió forinttal több adót ezen ország nem képes fizetni. Méltóságos főrendek! sokkal komolyabb ezen érvelés, sokkal erősebb az ez irányban támasztott kételyek súlya és hatása, hogy sem én csak rövid szavakkal bírnék erre válaszolni. Kénytelen leszek ez iránt a méltóságos főrendek türelmét, ha megengedik, kissé hosszasabban fárasztani. {Halljuk í) Az én t. barátom nem speciálisait, hanem csak generálisait. En igyekezni fogok kissé speciálisaim. Én azt gondolom, hogy az államháztartás képének előállításánál az egyes vonások igazsága adja meg az egész valóságot. Ha az egyes tételek helyesek és igazak, helyes a kép összeségben, mert ha nem igazak a részletek, akkor valótlan a kép. {Helyeslés.) Igyekezni fogok az általa megpendített részleteknél tételeim jogosultságát bebizonyítani. Azt mondja tisztelt barátom, hogy 1874-ben 87 millió volt előirányozva egyenes adók czímén és 1874-ben behoztak 69 milliót. Az én tisztelt barátom — nem akarom mondani, hogy szándékosan tette — már ezen számmal belekeverte a jövedelmi pótadóból várt összeget is, pedig mikor hasonlítást akarunk tenni az 1874-ki basis és az 1876-ki költségvetés illető részei közt, igazságtalan beszélni oly adó bevonásával, mely 1874. és 1875-ben még semmi irányban sem volt decretálva és csak 1876-ban lép életbe. De nem akarok szemrehányást tenni. En csak constatáiván a tényt, szétválasztom azokat, a miket ellenemben állított, és mondom, hogy a 8 milliónyi jövedelmi pótadón kivül 79 milliót praelimináltam, holott az egyenes adókból 1874-ben csak 68 millió jöttbe. De ne méltóztassék így állítani a kérdést, ne méltóztassék ez által legalább is ürügyet adni a házon kivül azoknak, a kik az adókérdéssel agitálnak és a kik elvből ellenségei, mint ő nem ellensége, az adók fokozásainak, hogy valaki azt higyje, hogy mi igazán 20 millióval emeljük az adót, — mert ez nem áll. Méltóztatott azt mondani, hogy 19 millióval fokozzuk, mert ez csakugyan annyit jelent, hogy ezen 19 millióval többe; rakok az adózók vállára. A tény egészen más, a tény az, hogy praeliminálok 19 millióval többet, nem mint 1875-ben praelimináltatott, de a mint bejött 1874-ben; praelimináltam azon alapokon, melyeket az én positióm alá rakott a törvényhozás. A törvényhozás elhatározta a házosztály adóemelését, a kereseti adó jobb kirovása iránt hozott intézkedései által ezen adók többletének és jövedelmének emelkedését, behozta a szállítási és a luxusadót, behozta a fegyveradót tehát ezen új adónemek által, melyeknek csak egy része képez adóemelést, az is jelentéktelen, a házosztályadó, mert a többi része vagy nem adóemelés, mint a keresetadó reformja, vagy pe-