Főrendiházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augustus 30–1876. márczius 27.

Ülésnapok - 1875-41

XLI. ORSZÁGOS ÜLÉS, 313 is elad a külföldre dohányt Igen ez történik. Saját rendeletem következtében történt, hogy 1875. októberben bizonyos mennyiségű dohány külföldre eladatott; de úgy mint minden évben, a mikor a kincstárnak feleslege van, az eladatik a költségvetés rendelete értelmében, melyben egy bizonyos összeg fel van véve dohány eladás czímén. De nem is ez az oka annak, hogy a kül­földre kereskedők nem akarnak az illetőkkel szerződni, mert akkor, a mikor parlagon hagyat­tak a termő földek, akkor a kincstár volt az első, mely 1868—69-ben megindította a dohány­kivitelt külföldre, bizonyos mennyiséget eladván, és eladta azért, mert el kellett adni, a mi feles­lege volt. De azért nem lehet a kincstárnak hi­bául felróni ezen eladást, vagy ebből azt a kö­vetkeztetést vonni, hogy e miatt most károsod­nának a kereskedők és azért nem akarnak szer­ződni a termelőkkel. Mert ezek akkor, a mikor jó conjuncturák voltak, elcsalták a termelőket a kincstártól és most, a mikor nincs kilátás a kelendőségre, nem lehet azon következtetést vonni le, hogy a termelőket most a kincstár bevegye. A kincstár jár a maga utján; sem kedvezménye­ket nem oszt, sem nagy megszorításokat nem tesz. A dolog természeténél fogva minden érdeket nem ölelhet fel, nem elégíthet ki; első sorban természetesen a maga embereit tartja szem előtt. Ezeket kívántam előadni a mélt. főrendek­nek. Kijelentem, hogy nem vagyok azon hely­zetben, hogy mindazokat, kik eddig külföldre termeltek s nem sikerült szerződést kötniök, a kincstári termelők közé felvegyem. Mert első sorban az eddigi kincstári termelők veendők figyelembe. Ezek nagymennyiségű terület beül­tetésére vannak feljogosítva, mely teljesen fedezi a kincstár szükségletét, Igyekszem azonban, hogy a mennyire ezen a téren lehet, a mennyire ezen terület mindenütt igénybe vétetik, vagy a meny­nyire túlmegy azon terület mennyiségén egy pár ezer holdnyira, azon vidékekből is vétessenek be a kincstári termelők közé, a mennyiben az a manipulatió megnehezítése és a túlproductiótól való félelem nélkül lehetséges. Tovább nem me­hetek, nagyobb könnyebbséget nem ígérhetek, mert minden könnyítés csak következményeiben boszulja meg magát és nehéz áldozatokkal lenne FÖISEKDI XAPLÓ I. 1875—78. eszközölhető, a mire pedig jelen pénzügyi viszo­nyaink között nem terjeszkedhetünk. Ezeket kívántam a hozzám intézett inter­pellatióra válaszolni. Kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (He­lyeslés.) Elnök: A mélt. főrendek a választ tudo­másul veszik. A képviselőház jegyzője üzenetet hozott. Tombor Iván a képviselőház jegyzője: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! O cs. és apostoli királyi Felségének legkegyelmesebb leiratát, melylyel a jelen országgyűlés első ülés­szaka berekesztetik és a második ülésszak már­czius 28-án megnyitottnak nyilvánittatik, s mely leirat a képviselőház mai ülésében felolvastatván, hódoló tisztelettel tudomásul vétetni, s a méltóságos főrendi házzal közöltetni határoztaíott, az illető jegyzőkönyvi kivonattal együtt van szerencsém tisztelettel átnyújtani. (Éljenzés!) Zichy F. Viktor gr. jegyző (olvassa a királyi (leiratot. A kormány és a ház tagjai fel­állanak). Elnök: Ezen kegyelmes királyi leirat e helyen is hódoló tisztelettel ki lévén hirdetve, annak eredeti példánya biztos őrizet végett az országos levéltárban fog elhelyeztetni. Midőn ugyanezen kegy. királyi leirat alap­ján a magyar országgyűlés főrendi házának első ülésszakát befejezettnek és a második ülésszakot folyó hó 28-án megnyitottnak nyilvánitanára, egyúttal arra figyelmeztetem a mélt. főrendeket, hogy értesülésem szerint érdemleges tárgyalás ápril 20-áig nem lesz; de lesz igen is ülés tör­vény kihirdetése végett. Továbbá figyelmeztetem a mélt. főrendeket arra, hogy miután a ház határozatképes állapot­ban nincs, de mégis szükséges gondoskodni a felől, hogy ezen idő alatt is a folyó ügyek el­intéztessenek : ennélfogva azt ajánlom, hogy ideig­len erősíttetnének meg mind a jegyzői kar, mind a bizottságok, melyek az első ülésszakban vá­lasztattak, és az első alkalommal, midőn érdem­leges tárgyalás végett össze fog gyűlni a ház, kérdést intézzünk hozzá, kivánja-e a választást újból megejtetni, vagy pedig újból felkérni az 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom