Főrendiházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augustus 30–1876. márczius 27.

Ülésnapok - 1875-38

288 XXXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. kozott a ministerelnök ur ő nmlga, más helyeken is előfordulnak, és legalább fenyíték alá helyezik azon esetre, ha a cseléd elcsábittatik vagyis szolgálati viszonyát összebonyolítja. Azonban daministerelnök ur szíves magyarázatának,, vagy tán épen azért, mert most világosan kimondotta, hogy mi értetik alatta, kénytelen vagyok kimondani, hogy a szövegezés nem szerencsés; nem elég világos. (Félkiáltások: Maradjon !} Elnök: Ha nincs észrevétel, miután formulázott indítvány nem tétetett, marad a szerkezet. Batthyány Ferencz gr. jegyző (végig olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Ha nincs, ki szót kivan emelni, méltóztassanak azok, a kik a felolvasott törvényjavaslatot mind béltartalma, mind szerkezetére nézve elfogadják, ezt felállásuk által jelezni. (Megtörténik). A mélt. főrendek a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és a napszámosokról szóló törvényjavaslatot mind béltartalmára, mind szerkezetére nézve elfogadták s e felől a képv. ház a szokott módon értesíttetni fog. A jegyzőkönyv nyomban fel fog olvastatni s hitelesíttetni. Zichy F. Viktor gr. jegyző (olvassa a jegyzökönyvet.) Elnök: Ha nincs észrevétel, (Nincs észrevétel /) a jegyzőkönyv hitelesítve van. Egyéb tárgy nem lévén, az ülést bezárom* Vécsey József b.: Ezen 80. §-nak a szövege szerintem homályos. Megvallom, nem birom a szövegből tisztán kivenni, hogy azon 25 frt. bírságon felül mily kártérítés volna követelhető azon gazdán, a ki a bekezdés első sora értelmében mulasztást követ el; és a gazdák közül melyik volna az, a ki még azon felül valami követeléssel felléphetne. Ha már az első gazda elmulasztja a bizonyítvány megőrzését, honnan keletkezik egy másik gazda, a kihez a cseléd beszegődhetett volna, hogy jut a bizonyítvány birtokába, és mi kára lehetne az egyiknek vagy másiknak ebből? Tisza Kálmán ministerelnök: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Ezen törvényen végig vonul azon eszme, és több §-ban érintetik, hogy ha valaki azon cselédet, a ki már máshoz szegődött, felfogadja, ezen utóbbi gazda kártérítéssel tartozik azon előbbinek, kinek cselédjét fölfogadta. Itt egy kivétel állapittatik meg; a mennyiben a gazda, a midőn a cselédet megfogadja, az elbocsátási bizonyítványt meg nem tartván, a cseléd ezen bizonyitványnyal másik gazdához áll be, és ez megtartja, azon esetben ezen utóbbi, jó hiszemmel fogadván meg a cselédet, azon hitben, hogy az sehol felfogadva nincs, az utóbbi gazda nem tartozik kártérítést adni az előbbi gazdának; mert nem az ő hibájából történt, hanem a cselédet előbb felfogadott gazda hibája az, hogy azt a cselédet felfogadta. Ezt akarja ezen szakasz kimondani, s azt hiszem, hogy ez igazságos intézkedés. Vécsey József b.: Az intézkedés igazságossága ellen semmi kifogásom nincs, sőt elismerem, hogy azon intézkedések, a melyekre hivat(Ülés vége délután 12 óra 30 perczkor.)