Főrendiházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augustus 30–1876. márczius 27.

Ülésnapok - 1875-38

286 XXXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS.­tehát akkor, a mikor a cselédre nézve előáll a katonakötelezettség teljesítése, azt fogjuk kíván­ni, hogy a cseléd egyezzék ki, vagy pedig he­lyettest fogadjon, az sok tekintetben meg fogja nehezíteni a cseléd és gazda közötti viszonynak szabályozását. Ez azonban nem méltányos. A gazda tudja, mit kivan a törvény, tudja, milyen legénynyel van dolga. Ha a gazda azt látja, hogy a cseléd más pályára fog elhivatni, maga legjobban fog gondoskodhatni magáról, tehát sokkal jobban, mintha a gondoskodást azon legényre kellene bízni, a ki magát alig volt képes tájékozni a teendők iránt és ennél fogva a helyettesítésről sem gondoskodhatik. Mindezek­nél fogva bátor vagyok ezen sorok kihagyását indítványozni. Az ezen §-ban megmaradandó rész lenne tehát: „Ellenben, ha tartalékos vagy hon­véd a törvényszerű évenkénti gyakorlatra behi­vatik, ez a cselédszerződési viszonyt meg nem szünteti." Az utolsó bekezdés, nézetem szerint, megint igen súlyos; mert ha már valaki csakugyan hivatást érez arra, hogy életével áldozzék a ha­zának és katonának beállott, hogy akkor még kártérítéssel is tartozzék, az, szerintem, túlságo­san szigorú rendelkezés; miután azonban ezen eset az én nézetem szerint, fájdalom, igen ritka, ezt nem kifogásolom, de az elébb emiitett túl­szigorú intézkedést újból is kihagyatni kérem. Elnök: Ha nincs, a ki az indítványt tá­mogatná ..... Apponyi Albert gr.: Én támogatom. Tisza Kálmán ministerelnök és beliigy­minister: Mielőtt szavazásra kerülne a dolog, egy pár szóval kívánom, nagymélt. elnök, mélt. főrendek, szemben a báró Vécsey által mondot­takkal, indokolni a törvényjavaslat eredeti szöve­gét , melyet részemről is megtartatni kérek. (Halljuk!) Tudom én igen jól, hogy az átalános védkötelezettség nagy terheket ró átalában az ország fiatalságára; de azt hiszem, hogy az igaz­ságnak megfelelőt mondok, ha azt mondom, hogy ezen teher még sem egészen olyan, hogy azon osztályokra lenne legnehezebb, melyekből ren­desen a cselédek kikerülnek; mert ellenkezőleg sokkal nehezebb minden más, minden oly osz­tályra nézve, melynek tanulmányok alapján kell később a maga életpályáját megalapítania; (He­lyeslés.) tehát hogy ezen osztályokra nézve volna legnehezebb, az szerintem nem áll. (Helyeslés.) De én nem tudom, hogy mennyiben van méltánytalanság abban, hogy ha valaki mint tarta­lékos, vagy mint honvéd beáll, hacsak úgy mint itt mondatik, a gazda fel nem menti, vagy azzal másként ki nem egyezik, tartozzék helyettest állítani. Hiszen a cselédviszony szóbeli vagy Írásbeli szerződésen alapszik; ha tehát valamely cseléd azt magára károsnak tartja, hogy magát helyettesittetni tartozzék, akkor módjában van kikötni, hogy ő azon időre kártérítés vagy he­lyettesítés nélkül is elhagyhatja szolgálatát. Ha pedig nem tartja magára nézve károsnak és azon föltételt is elfogadja: nem tudom, minő méltány­talanság van abban, hogy ezen föltételnek eleget tenni köteles legyen. Es bizonyára hazánknak legnagyobb részében, — és ez az alkotandó* törvényeknél minden esetre figyelembe veendő, — nem az az eset van, mi, megengedem, van né­mely túlnépes országokban, hogy a vagyonos, gazdag osztály tetszése szerint dictálja a föltéte­leket, — nálunk megfordítva van, — nálunk inkább a cselédosztály teszi ezt; (Igaz! Ugy van!} nem lehet tehát attól félni, hogy ily módon a cselédek olyanra kényszeríttetnének, a mi rájuk nézve túlságosan káros. Es még ha az ö érdek őket veszszük is, sokkal jobb azt mondani, hogy szerződésileg megegyezhetnek, és ha nem egyeztek meg, akkor a cseléd helyettesítéssel tartozik, mert máskülön­ben ezen tartalékosok és honvédek, mint cselédek igen kedvezőtlen helyzetbe jutnának, mert az általam jelzett megegyezés esetében kapnának ők is szolgálatot, de mégis minden gazda, a ki jobb gazdának ismeretes, a ki jobban fizet, min­den lehetőt megpróbálna, hogy más cselédet fo­gadjon és ne olyat, a ki ezen viszonyban van. Én tehát ezen okoknál fogva kérem az ere­deti szöveg megtartását. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztassanak azok, kik a tett indítványt, mely szerint a 10. §. bekezdéséből e szóktól kezdve: „és az ily cseléd magát* egé­szen odáig „helyettesittetni tartozik,* a közben­esők kihagyassanak, támogatni kívánják, ezt felállásukkal jelezni, (Megtörténik.) A többség: nem fogadja el az indítványt, és igy marad a& eredeti szerkezet. :i

Next

/
Oldalképek
Tartalom