Főrendiházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augustus 30–1876. márczius 27.

Ülésnapok - 1875-36

280 XXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. ha némelyek még szólani akarnak, akkor szólásjogomat én is fentartom. (Halljuk f) Én melegen üdvözlöm a minister úr ő nagyméltóságának azon indokolt intézkedését, hogy valahára mindazon sok különféle intézkedés, mely az országban van, jövőre megszüntettessék és e részben egj átalános, mindenkit kötelező szabály legyen, mint ezt a már is elfogadott §§-ból mentettük és részünkről meg is állapítottuk. Arra nézve azonban nem lehetek egy véleményben, hogy ezen intézkedésnek visszaható erőt tulajdonítsunk. Visszaható erőt minden törvényben, akár anyagi, akár alaki szempontból jöjjön tekintetbe, csak akkor helyeselhetek, ha a status érdeke, mely suprema lex esto, kívánja meg, vagy pedig mikor, mint pl. az ősiségi intézménynek megszüntetése, oly átalános gyökeres változtatások következnek be, melyek e részben a visszaható törvényt mellőzhetlenül szükségesnek mutatják. Én az igazságügyi minister ő exciája érveléseinek fonalát lehetőleg megfeszitően hallgattam, de nem tudtam meggyőződni arról, hogy mily fontos ok lehet az, mely a múltra nézve, — mert hogy a jövőre nézve történjék intézkedés, az természetes — visszaható intézkedést parancsol. Először meg kell említenem, hogy vannak legrégibb törvényeink szellemében fennálló törvényes intézkedések, még pedig az 1715. XXVII. t. ez. rendeletei, melyek a végrendeletekről és egyszersmind a pót- vagy fiók-végrendeletekről intézkednek. Tudjuk azt, hogy a fiókvégrendeletek, melyeknek az országban tengeröz önében vagyunk, három tanú aláírásával megerősítve teljes érvényüeknek tekintettek és olyanoknak voltak mindig elfogadva. Azonban időközben még az is beállott, hogy tudjuk, az úgynevezett német korszakban az osztrák törvény hatályba lépett az országban s ezen törvény aegise alatt évtizeden át, sőt azt talán tűlhaladólag minden kellék nélküli ngynevezett holograph végrendeletek, melyek Erdélyben ma is teljes érvényben állnak, mert ott az osztrák törvény van ma is gyakorlatban, érvényben voltak. Azt mondotta ő nagyméltósága, az igazságügyminister ur, hogy a végrendeleteknél az ujabb időben nem fog eset előkerülni, hogy ne lenne ezen kellékekkel ellátva. De ha az országbírói értekezlet munkálatait figyelembe veszszük, ott a nemesek és nem nemesek közti minden különbség megszüntettetvén, a gyakorlat szerint három tanti aláírásával elütött végrendeletek is érvényeseknek tekintetnek. Miért tehát a múltra nézve mindezeket kérdésessé tenni, mikor sokkal könnyebb, ha ez az eljáró bíró ítéletére bizatik? Mert vagy nem kifogásol tátik a végrendelet és illetőleg a végrendelkező intézkedése, vagy kifogásoltatik. Ha nem kifogásoltatik, akkor mindegy, akár tanú, akár senki a világon ne irta legyen alá. Ha pedig a fórum contradictoriumhoz t. i. az illetékes törvényszékhez jön, akkor a gondolkozó; bírónak és azon bíráknak, a kiknek működését magam is nagyon tudom méltányolni, mert hiszen életem legszebb korszakához számítom azon időt, mikor a birói karhoz tartoztam, — hivatáss a legnagyobb lelkiismeretes buvárlattal hozni meg az ítéletet. És midőn itt nem másról, mint tényről van szó, ezen megbirálás oly csekély munkát ad azon zavarhoz képest mely támadhat abból, hogy ha az országban létező minden intézkedést egy év alatt meg kell újítani s miután helyesen az imént volt mondva, hogy hiszen nem a pubiieum van a birák miatt, hanem a birák vannak a pubiieum miatt, a birák ama csekély fáradsága vajmi könnyűnek tekinthető, holott az emberi természet folytán sokaknál az elhalálozás esetére való intézkedés oly nyugtalanságot okoz, oly mindenféle benső izgalomra nyújt okot, hogy ezt ok nélkül egyedül külső ünnepélyesség tekintetéből kérdésessé tenni részemről nem látom át, hogy kinek legyen érdekében? Hisz azért hozzuk a törvényeket, hogy minél inkább könnyitsünk minden eljárást és a magán emberek intézkedhetési jogát. De tovább menve is, mikor a szülőknek pláne megengedjük, hogy ők minden korlát nélkül szabadon intézkedhetnek gyermekeik közt, miért szoritanók meg azoknak jogát, kik az akkori időkben minden formát megtartottak, miért hívni azokat egy neo-aquistica commissio elé? Én részemről teljesen hozzájárulok Veszprémmegye főispánjának alaposan és kimeritőleg előadott nézeteihez, kérvén a mért urakat, hogy a jogügyi bizottság véleményét méltóztassanak elfogadni. Schlaiicli Lörincz: Nméltóságú elnök url mélt. főrendek! Átalános jogszabályként áll azt hogy a törvény visszaható erővel nem bír; mely