Főrendiházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augustus 30–1876. márczius 27.

Ülésnapok - 1875-36

XXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 269 kitudható a mai viszonyok közt, midőn minden különbség megszűnt, hol mindenki azon pecséttel élhet, melyet magának választ, nehéz volna kitudni, hogy melyik az ő szokásos pecsétje. Szögyény-ML László: Nagymélt. elnök ur, inéit, főrendek! Annyival inkább nem volna helyén a módosítás, mert itt a pecsét nem mint az aláírás kiegészítő része tekintetik, hanem csak midőn több ívből áll a testamentum és zsinórral összefüzetik, kell azon zsinór megerősítése végett a pecsét, azért a tanú akárminő pecséttel élhet, csakhogy azon zsinór le legyen pecsételve. Ennélfogva én a §-t ugy a mint van, megtartaudónak véleményezem. (Helyeslés) Elnök: E szerint, ha nincs többé, ki szót kivan emelni, {Elfogadjuk az eredeti szöveget l), marad az eredeti szöveg^ Zichy F. Viktor gr. jegyző (olvassa a •S—14. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A képviselőház jegyzője kivan egy üzenetet átadni. Toiiibor Iván a képviselőház jegyzője: Nagyméltóságú elnök ur, mólt. főrendek! A képviselőház megbízásából van szerencséin a cseléd és gazda közti viszony szabátyozásáról, a gazdasági munkásokról és napszámosokról szóló, a •képviselőház által végleg elfogadott törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett az illető jegyzőkönyvi kivonattal együtt tiszteletteljesen átnyújtani. (Éljenzés.) Batthyány Ferencz gr. jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: A törvényjavaslat ki fog nyomatni, szétosztatni, előlegesen pedig a hármas bizottságnak fog kiadatni, melynek tagjait felhívom, hogy talán ülés után összejönni méltóztassanak. Következik a VI. fejezet. Zichy F. Viktor gr. jegyző (olvassa a 16—20. §§-aí, melyek Észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 21. §-t). Cziráky János gr.: Nagymélt. elnök ur, mélt. főrendek! Én ellentétben a bizottság által tett javaslattal, az eredeti szerkezet megtartása mellett volnék, mert a járásbíróságoknál leteendő végrendeletekre vonatkozólag az a nézetem, és ngy hiszem, hogy a képviselőház is azon nézethői indult volt ki, hogy jelenleg és a niig a közjegyzői intézmény iránti bizalom az országban mélyebb gyökeret nem verend, addig szabad választás szerint vagy a járásbíróságoknál vagy a közjegyzőknél letehetők legyenek az ily végrendeletek. Nem szenved kétséget, hogy a közhivataloknál levő levéltárak jelenben még azon nagyobb előnynyel bírnak, hogy az illetők az iratoknak biztosabb helyen való őriztetése iránt megnyugtatva vannak. Nem szeretném ezt az által meggyengíteni, hogy a „járásbíróságoknak" elhagyásával csak azon esetben lehetne a törvényre hivatkozva, kivételkép a járásbíróságoknál letenni a végrendeleteket, ha közjegyzők azon helyen nem laknak. Ezen megszorítást addig, mig a közjegyzői intézmény nagyobb elismerésre nem talál, nem akarnám elhatározni. Később tehetnénk ilyen megszorítást, de ez idő szerint én a képviselőház szerkezetét pártolom. (Helyeslés.) Szapáry István gr.: Bátor vagyok ő excellentiája nézetét azért is támogatni, mert tudva levő dolog, hogy ott, a hol közjegyzők nincsenek, a járásbíróságok vannak fölhatalmazva azon joggal, hogy végezzék a közjegyzői teendőket. Én is helyesebbnek tartom a képviselőházi szerkezetet és azt elfogadom. Zichy F. Bódog gr.: En is Cziráky ö excellentiája indítványát pártolom. Elnök: A kik a jogügyi bizottság véleményétől eltérőleg a járásbíróságokat hasonlólag föl akarják ruházni az érintett joggal ugy a mint ezt a képviselőház szövege tartalmazza, méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) A többség elfogadja az eredeti szerkezetet ugy a mint a képviselőháztól érkezett. Zichy F. Viktor gr. jegyző (olvassa a 22. %-t, mely észrevétel nélkül el fogadtatik ; olvassa a 23. %-t). * Cziráky János gr.: Nagymélt. elnök ur, mélt. főrendek! Magam is részt vettem a jogügyi bizottság tárgyalásaiban, hanem miután ott figyelmemet elkerülte, bátor vagyok az igazságügyminister ur ő nggyméltóságához fordulni, és figyelmeztetni, hogy a mennyire én combináltam, a hivatkozás a 2. szakaszra nem egészen érthető. Itt t. i. az mondatik: „ha azt a végrendelkező a 2-ik §-ban megszabott kellékekkel biró két tanú" stb.; azonban a 2. §-ban nem említtetnek kellékek, hanem említtetnek azok, a kik nem