Főrendiházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augustus 30–1876. márczius 27.

Ülésnapok - 1875-35

XXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 257 vényjavaslatot részleteiben is elfogadván, e felől a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Zichy F. Viktor gr. jegyző (olvassa a hármas bizottság jelentését a bánréve-nádasai vasút engedélyokmánya némely határozrnányainak módosításáról, illetőleg kiegészítéséről szóló törvény­javaslat ügyében, valamint a ministeri indokolást). Elnök : Atalánosságban nincs észrevétel ezen törvényjavaslat ellen? (Nincsen!) A mélt. főrendek tehát atalánosságban a részletes tárgya­lás alapjául elfogadják. Zichy F. Viktor gr. jegyző (olvassa a tjavaslat czimét és az 1—5 szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnák). Elnök: Ha nincs észrevétel (Nincs!), akkor a XXXII. törvényezikkel engedélyezett bánréve­nádasdi vasút engedélyokmánya némely határoz­rnányainak módosításáról, illetőleg kiegészítéséről szóló törvényjavaslat mind lényegére mint szer­kezetére nézve elfogadtatik s e felől a képvise­lőház a szokott módon értesíttetni fog. Következik a főrendi ház egyesült hármas bizottságának jelentése az állami biztosítást tény­leg igénybe vevő vasuttársulatok részéről az 1875: XLI. törvényczikk 2. §-a alapján kibo­csátandó elsőbbségi kötvényeknek az állam által leendő átvételéről szóló törvényjavaslat tár­gyában. Zichy F. Viktor gr. jegyző (olvassa a jelentést és a ministeri indokolást). Cziráky János gr. főtárnokmester: Alkotmányos életünk visszaállítása, törvényes állapotaink felélesztése óta folytonosan visszás pénzügyi és vasúti politikánknak és helyzetünk­nek egy újabb gyászemléket emelni volnánk kénytelenek, ha ezen törvényjavaslatot igy a mint van, elfogadásra méltatnák. Nem tagadom, hogy a mélt. főrendi háznak határozata némi irányt szabott akkor, a mikor a múlt országgyűlés vég­stadiumán felhatalmazást adott a kormánynak, illetőleg a közlekedési ministeriumnak, hogy azon külön-külön, egyedül csak elsőbbségi kötvények kibocsátása által biztositható vasutakkal időköz­ben valamely szerződésre lépjen, minek követ­keztében azok bonyolult viszonyai némileg rendbe hozassanak. Ezen felhatalmazás teljesedésbe nem ment, és mivel nem ment teljesedésbe azon idő alatt, a melyre adatott, most exspirált annak jog­FŐHE^DI NAPLÓ I. 1375—78. érvénye az által is, mert időközben összehivat­ván az országgyűlés, befolyását gyakorolni hi­vatva van. Változtak-e jobbra pénzügyi viszonyaink? ez mindenki előtt tisztában álló kérdés. Ha tekintjük az állapotokat, azok még a múlt év befejezésekor létező állapotoknál is ijesztőbb, aggasztóbb alakban tűnnek fel előttünk, mert mi tagadás benne, hogy azóta ránk nehezedett előre nem látható nagy csapások értek, melyek az országnak fizetési és adózási képességét nagy mérvben csökkentik. De másrészről találkoztunk a múlt pénzügyi állapotokat constatáló egy oly ténynyel, mely minden honpolgárra a legszomo­ritóbb benyomást tette, a helyett t. i. hogy az előre számított deficit 21 milliót tett volna, 35 millióra szaporodott. A kérdés tehát az, hogy ily viszonyok közt, midőn az önlét fentartásáról van szó és a midőn minden igyekezettel és erőfeszí­téssel is alig leszünk képesek megfelelni az igé­nyeknek és azokat kielégíteni, és nem tudom vájjon nem leszünk-e tán kénytelenek bizonyos pénzügyi műveletekhez nyúlni, — hogy ily vi­szonyok közt, ily állapotban, ennél tovább menve most még ilyen biztosítékot nyújtsunk és ily elsőbbségi kötvények kiadására állami kölcsön t utján segítséget adjunk? En megvallom, valamint akkor, midőn ezen ügy ez első alkalommal napi­renden volt, ellenkező nézetet tápláltam e kér­désre nézve, úgy ezen ellenkező nézetben maga­mat most csak megerősítve érzem; annyival is inkább, mert itt oly vasutakról van szó, a me­lyekre nézve még kérdésben van, vájjon azon károk, a melyek okoztattak, kiknek rovására esnek. Itt pedig az állam jótáll, a nélkül, hogy az illetők feleletre vonathatnának az okozott ká­rokért és az illető társulatok jogai, ha azok az állam által biztosíttattak, minden kétségen kivül helyeztetnek. Szomorú tanúságot nyújt ezen mi­nisteri indokolás is arról, hogy átalában mily könnyelműséggel jártak el a vasúti tervek elké­szítésénél az előbbi kormányok, s a mint már felemlítve volt, csak átalános tervezetek készíté­sével megelégedve s azokat részletesen ki nem dolgozva, előterjesztéseket tettek nekünk, melyek minket azon hibába vezettek és arra bírtak, hogy bizonyos vasutakra megadtuk jóhiszemüleg az állami biztosítást. 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom