Főrendiházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augustus 30–1876. márczius 27.

Ülésnapok - 1875-17

XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 125 érdemeket, kész volnék talán tán nagyobb ellá­tásról mint igen megérdemeltről gondoskodni. Én tehát ezen törvényjavaslatot egész áta­lánosságban elfogadásra ajánlom; s a részletekre vonatkozólag is alig van észrevételem. Csakis egy óhajtásom van s ez abban össz­pontosul, hogy azon teher, mely ezen törvényja­vaslat elfogadása következtében háramlik az országra, a mely terhet megszavazom, de mely iránt magamat tájékozni nem tudván a bizottság­ban azon felvilágosítást nyertem, hogy az azon teherből Magyarországra eső quóta alig 75,000 frtot fogna tenni, — mondom, nekem csak egy kívánságom volna és ez az, hogy miután csak a mai napon lőn az államháztartás végleg megálla­pitva, melyben mindazon tételek foglaltatnak, me­lyek a jövő évi budgetet képezik, abban már ezen tétel is beillesztethetett volna. Én méltó­ságos főrendek mit sem tudok oly kevéssé he­lyeselni, mint mikor alig van megszavazva az államháztartás, már is póthitellel kell a ház elé jőni. Ez alkalommal pedig talán tán nyilt volna alkalom a póthiteit mellőzni; én ezt igen óhaj­tottam volna. Különben a törvényjavaslatot mind átalános­ságban mind részleteiben elfogadásra ajánlom a inéit, főrendeknek. (Helyeslés.) Szende Béla honvédelmi mlnister: Nagy­mélt. elnök úr, mélt. főrendek! E törvényjavas­latnak ép az a czélja, mint előttem szólott Cziráky gr. ö excellentiája kegyes volt felhozni; gondos­kodni t. i. azokról, kik polgári kötelességeiket fegyverrel szolgálják le. Az eddig fennállott sza­bályok a változott viszonyoknak nem felelnek meg többé, de az alkotmányosságnak is inkább megfelelő, hogy ezen ügy törvény által rendez­tessék s oly szervezet hozassék javaslatba, mely méltóbb és inkább megfelel mint az eddigi. Az úgynevezett quinquennális rendszer nem felel meg tökéletesen a mai viszonyoknak; ezen javaslat sokkal méltányosabb, sokkal igazságo­sabb, és igy nagy köszönettel fogadom ő excel­lentiája azon nyilatkozatát, hogy ha a pénzügyi viszonyok megengednék, hogy a törvényjavaslat rendelkezése mindazokra kiterjesztessék, kik már eddig is nyugdíjban vannak: ezt is megtenné; ezt köszönettel fogadom azért, mert e nyilatko­zatban gondoskodást látok azokról, kik köteles­ségöket hiven teljesitik, köszönettel fogadom azért, mert a magam saját kívánsága is az, hogy bár lehetne ezt megtenni, hanem átlátom, hogy hogy a pénzügyi viszonyok ezt ma nem enge­dik meg. Ennek előre bocsátása után én egészen egy­szerűen kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak e törvényjavaslatot elfogadni. Legnagyobb része részletezésekből áll; elvi benne csak azon rendszer­változtatás, melyet volt szerencsém említeni, és a másik elv az, hogy mindazok, a kik már a felemelt magasabb katonai illetékeket élvezték, és annak élvezete után lettek a fennálló rendeletek szerint kisebb nyugdíjjal nyugalmazva, azokra e törvény jótékony visszaható erővel bírjon. Innen ered a költség, mely az összes monarchiára háramlanék, és ez a kiszámítások szerint — feltéve, hogy időközben nem haltak meg, — körülbelől 174 ezer frtra rug, melynek 30%-a illetné Magyar­országot. Más költség nem igen fog ebből szár­mazni, mert fentartatik az, hogy csak 40 év után jár teljes nyugdíj és elrendeltetik, hogy a keve­sebb szolgálati időre kevesebb nyugdíj jár, és a nagyobb előny a hosszabb szolgálati időre, a mi meglehetősen kiegyenlíti a nagyobb költségeket. Ismételve ajánlom a törvényjavaslatot elfoga­dásra. Elnök: Ha nincs ki szót kíván emelni, a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Követ­kezik a részletes tárgyalás. Zichy F. Viktor gr. jegyző (szakaszonként olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Ha nincs a ki szót kivan emelni, méltóztassanak azok, kik a felolvasott törvény­javaslatot mind béltartalmára, mind szerkezetére nézve elfogadják, ezt felállásukkal jelezni. (Meg­történik,) A mélt. főrendek a katonai nyugdijakról szóló törvényjavaslatot elfogadják, s erről a kép­viselőházat szokott módon értesitik. Következik a főrendi ház egyesült hármas állandó bizottságának jelentése a méter-mérték ügyében 1875: május 20-án Parisban kötött nem­zetközi egyezmény beezikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslat tárgyában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom