Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-125

CXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 87 mig az országnak erdővel biró nagy vidékein a fáuak igen csekély, s némely helyeken — fájda­lom, mert vevő nincsen — épen semmi ára nincs. A pesti piaczról merített érveléseket tehát a fa­árakra alkalmazva, nem fogadhatom el. Méltóztatott mondani a mélt. gróf, hogy a képviselőház által tett módosítás semmi számítá­son nem alapszik, hogy a gabonára nézve hat évi átlagot lehet alapos számítással kiszámítani, a piaczi árak kitudhatok lévén. Megengedem, hogy a piaczi árakat vévén fel, a fa árára nézve szintén lehet bizonyos számítást tenni; de mél­tóztassék megengedni a méltóságos gróf, hogy bizonyos évek sorából megállapított átlagos ár után miért kelljen épen 10%-ot vagy 20%-ot le­számítani, s hogy ezt mily számításra lehet ala­pítani, részemről — csak a saját nézetemet mon­dom el — felfogni nem tudom. Ez lehet a mél­tányosság bizonyos érzékének következtetése; de hogy alaposan lehessen kimutatni, hogy épen 10% vagy 20% legyen levonandó, azt, megvallom, részemről felfogni képes nem vagyok. Azt mél­tóztatott mondani, hogy az igazságos megadóz­tatás tekintetében nincsen egyenlőség a fa ára és a gabona ára között. Én azt hiszem, hogy különböző viszonyok hatnak a fa és a gabona árának meghatározására. A gabona mégis köny­nyebben nagyobb távolságra szállítható árú, mint a fa, melynek szállítása, már súlyánál fogva is, csak bizonyos körre van szorítva, és én azt hi­szem, hogy oly különbözők lehetnek bizonyos vidéken e tekintetben a viszonyok, hogy lehetnek némely vidékeken nagy gabonaárak és mellette viszont olcsó lehet a fa, mert az bőségben van, gabona pedig kevesebb vagy épen nem termett. Áll ez megfordítva is. Hanem a mi azt illeti, hogy egyátalában nem volna indoka annak, hogy miért állapíttatott meg a gabonára nézve már most — és pedig mind két háznak megegyezé­sével — a hat éves turnus mellett 20 perceníes levonás, és miért nem kívántatik a képviselőház részéről indítványozott levonás megengedtetni a fa-átlagárakból, hogy ez indokolható nem volna, azt egyátalában nem fogadhatom el. A képviselő­ház indítványozta elsőben is a gabonára nézve a 6 évi átlagot, és leginkább azon nézetből indult ki, hogy miután most a legújabb időben a ga­bona ára a közlekedési eszközök szaporodása miatt, nagyban öregbedett, és pedig oly vidéke­ken, a melyeken 10—12 évvel ezelőtt a gabona ára igen csekély volt, és ezen vidékeken, sza­porodván a közlekedési eszközök, a gabonaárak az előbbiekhez képest aránylag nagyon felmen­tek, és ez által a föld sokkal értékesebbé lett; s azért nem kivánt a képviselőház hosszabb át­lagot felvenni a gabonára nézve, mert akkor azon vidékeknél, melyek a vasutak által legtöb­bet nyertek, minthogy a földet csak azok által tudják jövedelmezőbbé tenni, ha pl. 20 évi átlag vétetett volna fel, ezen vidékek javára szolgáltak volna azon igen olcsó árak, melyek 20 év előtt voltak azon vidéken, s melyek ily mértékben, mig csak vasutak lesznek, visszakerülni bizo­nyára nem fognak; azon nagy jótétemény tehát, melyet az ország nagy vidékeinek a vasutak nyújtottak, tekintetbe nem vétetett volna. Ennek akart a képviselőház kifejezést adni azzal, hogy csak 6 évi átlagot állapított meg, vagyis azon időt, mely idő alatt a közlekedési eszközök leg­inkább szaporodtak. A képviselőház azonban ezen 6 évi átlagot 1873-ig vitte, és midőn a méltó­ságos főrendek is elfogadták ezen 6 évi turnust, igen helyesen figyelmeztették arra, hogy az 1873-ki esztendő oly abnormis volt, hogy az átlag igazságosságát megrontaná, és ennélfogva csak 1867-től 1872-ig kívánták az átlagot kiszá­mítani. Belátta ezt a képviselőház is, és a főren­dek által proponált 6 évet elfogadta. De egy­szersmind belátta azt is és meggyőződött arról, hogy mégis ezen 6 évben vannak oly esztendőkt melyek a gabonára nézve a szokásosnál nagyobb árakat tartalmaznak, és ennélfogva, ha már, mon­dom, nem is biztos számitások alapján, mert e tekintetben a méltóságos főrendek által sem kö­zöltettek a képviselőházzal számitások, hanem mégis a méltányosság érzetétől vezettetvén, ezen 207° levonást a gabonára nézve elfogadták. Már most vegyük a fát tekintetbe. Előny­ben részesültek az erdei birtokok is a vasutak által. Mert habár a fa nagyobb súlyánál fogva vasúton oly messzire nem szállítható mint a ga­bona, de bizonyosan minden erdő, melyet a vasút megközelít, tágabb eladási tért nyer és ez által az erdő földje jövedelmezőbb lesz, de mi­után a méltóságos főrendek igazságosnak látták tekintetbe venni azt, hogy ezen utóbbi 6 esztendő

Next

/
Oldalképek
Tartalom