Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-116

40 CXVI. OESZÁGOS ÜLÉS. indítványát, és azt teszem hozzá, hogy az ujon­czok megajánlásáról szóló tvjavaslatot, melynek elintézése szintén sürgős, hogy még az új év előtt törvénynyé váljék, — nemkülönben a város főispánokról szóló tjavaslat, mely szoros kapcso­latban áll a budget kérdésével, valamint a többi csekélyebb ügyek is ugyanazion ülés napi rendjére tűzhetők. (Helyeslés) Eötvös Dénes b.: Nagyméltóságú elnök ur, inéit, főrendek! Én a legfontosabb kérdések egyikének tartom a budget törvényt, és enné fogva szintén igen fontosnak az indemnity kér­dését, mely ezzel összefüggésben van, mely hihe­tőleg sőt kétségkívül meg fog adatni, mert azt megtagadni nem lehet, ha csak az államgépezet kerekeit megállítani nem akarjuk. Én tehát csak azt akarnám, hogy ily fontos kérdésekben a ház­szabályok megtartassanak, már csak azon szem­pontból is, hogy midőn ily fontos kérdésben ha­tározunk, határozatképes legyen a ház, együtt lévén a szabályok által kívánt 50 tag. Én itt nem látom helyén a sürgősségi indítványt, kívá­nom a formák megtartását, és azért a sürgősségi indítvány ellen szólalok fel. Elnök: A házszabályok szerint a sürgős­ségi indítvány mellett és ellen csak egy felszóla­lás engedtetvén, szavazásra bocsátom a kérdést. Az indítvány az, hogy az imént bemutatott tör­vényjavaslatok, és illetőleg a jogügyi és pénz­ügyi bizottságok jelentései, melyek akkorra remélhetőleg kiosztatni fognak — a jövő hétfőn tartandó ülés napirendjére tűzessenek ki. Az imént felolvasott két jelentés, t. i. a mentelmi bizottsági és az összeférhetlenségre vonatkozó jogügyi bizottsági jelentés a házszabályok sze­rint nem szorul sürgősségi indítványra, ezek tehát a hétfői ülésen különben is tárgyalhatók lesznek. A többiekre nézve pedig épen a ház­szabályok értelmében lehet sürgősségi inditvány­nyal fellépni, melyeknek 234k §-a sürgősségi indítványról szól. Ennélfogva felkérem azokat, kik a tett sür­gősségi indítvány értelmében a képviselőház által ma átküldött és imént bemutatott tvjavaslatok tárgyalását a jövő hétfői ülésre kitűzni kívánják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik) A ház többsége, mely a kivánt kétharmadot meghaladja, elfogadja a sürgősségi indítványt. Első tárgy a mentelmi bizottság jelentése lesz, azután az ösz­szeférhetlenségről szóló, — harmadik az 1875. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról szóló tvjavaslat, s azután következik a többi is. Egy interpellatió jelentetett be. Cziráky János gr. kir. főtárnokmester: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! A t. pénzügyminiszter úrhoz egy interpellatiót kívánok intézni, miután az indokokat, melyek előterjeszté­sében vezettek, az interpellátióba belefoglaltam méltóztassanak megengedni, hogy azt felolvassam. (Halljuk! Olvassa) „Tekintve, hogy az ország állami szükségleteinek mikénti fedezhetése zilált pénzügyi viszonyaink közt a törvényhozási elő­gondoskodásnak fő feladatát, kormányféríiainknak pedig folytonos éber gondoskodását jelenben mél­tán képezi. Tekintve, hogy e czélra hatályosoknak ajánlkozó, de még inkább már azoknak tapasz­talatilag bizonyult forrásoknak kikutatása a pénz­ügyminiszter mulaszthatlan kötelessége, mely ku­tatásokban, mint tapasztaljuk, ernyedetlen hévvel fáradozik. Tekintve, hogy ezen források megnyitá­sában akkor jár el legigazságosabban és leg­részrehajlatlanabb osztó méltányossággal minden osztályú honpolgárok ellenében, ha mesterkélten önérdekhajhászatnál fogva előidézett ellenző eszmeáramlatokon felülemelkedetten egyik osz­tály se legyen másnak rovására. Tekintve, hogy nemcsak az anyagi termő erő, de a szellemi képző ipar is, gyümölcsöz. Tekintve, hogy más alkotmányos országok, és nem messze keresve közös fejedelmünk jogara alatti Lajtliántúlnani monarchia osztrák alkatrészei példája is tanúsítja, miszerint a gyümölcsöző szellemi iparnak megadóztatása tettleg törvény­szerűen igénybe vétetik, és a többi adózó népes­ség adófizethetése tetemes könnyebülésére, szel­lemi hátrány és anyagi kár nélkül alkalniaz­tatik. Tekintve, hogy hazánkban jelen viszonyaink közt kíméletes kedvezményeket egyes osztályok­nak akkor nyújtani, mikor más productiv osz­tályok sokszorozott, ugyanegy osztályra sujtólag nehezülő teherviselési tulterheltetéssel majdnem

Next

/
Oldalképek
Tartalom