Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.
Ülésnapok - 1872-160
398 CLX. ORSZÁGOS ÜLÉS ismerné azt, hogy ez rendkivüli út, s hogy ez a rendes úttól való eltérés az alkotmányos elvektől való eltérés; kérdem tehát, vájjon az ülésszaknak néhány nappal, egy-két héttel való meghosszabbítása, oly fontos tekintet-e, hogy a miatt egy alkotmányos elvtől kelljen elállani, hogy e miatt elvet kelljen feláldozni? Én az ilyen politikát nem tehetem a magamévá: Nem akarjuk mi elodázni a dolgot, nem akarjuk mi ez ügyek elintézésének szükségességét tagadni, sőt mint méltóztattak látni, határozati javaslatomban csak arra utaltam, hogy ezen ügyek rendes úton végeztessenek el. A t. pénzügyminister ur azon állításomat, hogy a felhatalmazásban már némi elismerése foglaltatik a jogosultságnak, kétségbe vonta és azt mondta, hogy ezen öt vasútra nézve nem azért szorgalmaztatik a felhatalmazás, mert ezek iránt a követelések alapossága már el van ismerve, hanem csak azért, mert ezek legsürgősebbeknek látszanak, és azt méltóztatott mondani, hogy épen ezeknél égető szükség van. Bocsánatot kerek, hanem itt némi ellenmondást észlelek. Mert a minek égető szüksége el van ismerve, hogy annak alapossága kétséges volna, azt nehéz megmagyarázni. Nem sokáig fogom a ruélt. főrendeket untatni, (Halljuk!) csak egyre akarom még figyelmeztetni, a mi a kormánynak két igen érdemes tagja által ismételtetett; t. i. hogy a kormány részéről az, hogy általa ezélszerüebben és kedvezőbb eredménynyel fognak végeztetni ezen ügyek, nem mint fő ok, hanem csak mint mellék ok hozatott fel. Méltóztatott azonkívül a pénzügyminister ur határozottan kinyilatkoztatni, hogy azon bajok, melyek a múltból fenmaradtak, normális úton nem orvosolhatók, hogy szükséges rendkivüli úton is eljárni. Épen (VZt el különbség köztünk, hogy a kormány részéről az egész kérdés tisztán opportunitási szempontból tekintetik. Én pedig, ámbár az opportunitás ellen sohasem leszek, a mikor az alkotmányos elvekkel megegyeztethető, nem pártolhatom az olyan opportunitást, mely ellentétben van az alkotmányos elvekkel. Én nem ismerhetem el azt, hogy az ország nagyobb megnyugvást fog találni abban, ha mindazok, a mik feladatunkat képezik, a kormány által teljesitletuek, a helyett, hogy azokat a törvényhozás érvényesítené; szóval, nem tartom lehetségesnek. Ezen puszta opportunitási szempont Vay Miklós t. barátomat arra birta, hogy a tisztjével lévő viszonyt emiitette, és miután ő nmltga tisztjét is megajándékozná annyi bizalmával, természetesnek tartja, hogy ez a kormánynak is megadassák. Én különbséget találok a között. Vay Miklós b. tisztelt barátomnak tökéletesen szabadságában áll, mikor sajátja felett rendelkezik — a meddig tetszik bizalmával megajándékozni tisztjét ; hanem egészen más, mikor az államnak érdekéről és a törvényhozás jogairól van szó. (Helyeslés.) En azt, a mit a t. pénzügyminister ur mondott, nevezetes felfedezésnek tartom a kormány irányára nézve, nevezetes felfedezésnek tartom a kormány azon álláspontját, hogy a múltból fenmaradt bajokat nem normális, hanem rendidviili utón akarja orvosolni. Es azért, szükséges volt azokat, a miket beszédemben említeni bátor voltam, előhozni ; szükséges volt azokat megbeszélni, és pedig épen azért, mert válságnak állunk küszöbén. Szükséges, hogy a gondolkozó közönség valóban gondolkozzék. Éu remélem, hogy abban az időben, hol a tájékozatlanság a legnagyobb fokát érte el, a gondolkozó közönség arra is figyelemmel lesz, a mi a főrendek körében mondatik, szükséges tehát, hogy akkor, a mikor az ország bajainak gyökeres orvoslására higgadt politikára van szüksége, a gondolkodó közönség figyelmeztessék, nehogy teljesen indokolatlanul elbizás és semmi észlelhető ezélhoz kötött lelkesedés által a nagy közönség, a válságnak olynemü megoldására ragadtassék, a mely csak újabb válságoknak vetné el magvát. Széll Kálmán pénzügyminister: Előttem szólott ő nmgnak csak egyetlenegy állítását vagyok bátor rectificálni, melyet beszédemből kivett és félreértett. Ő excellentiája rendkivüli felfedezésnek nevezi azon nyilatkozatot, melyet tettem; felfedezésnek a kormány irányára nézve, hogy t. i. a múltnak bizonyos bajait csak rendkívüli eszközökkel lehet orvosolni. Sok dolgot egészen máskép lehet érteni, kihozva az összefüggésből és önkényesen magába állítva fel azon thesist. így van ezzel is. Én azt mondtam, és