Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-160

396 CLX. ORSZÁGOS ÜLÉS. fog folyni, de ez nem folyhat be; csak akkor, ha ezen tvjavaslat elfogadtatik, azt pedig akkor tudni nem lehetett. Ha ezen tvjavaslat elfogadtatik, akkor a 6 millió visszafog jönni, de azt előre tudni még nem lehetvén, igen hibázunk vala, ha előre be­vettük volna. {Helyeslés.) Azt méltóztatik mondani, hogy ezen fölhatal­mazás folytán támadni fognak követelések, mert ez bizonyos tekintetben kötelezettség-elismerést képez. A mennyire én tudom, most már minden vasútnál be vannak fejezve, vagy legalább tár­gyalás alatt vannak nagy részben az ügyek és minden követelés be van adva, de nincsenek any­nyira megérve, hogy mindjárt concret törvény­javaslatokat lehetett volna behozni: tehát attól, hogy ily követelések támadhatnak, nem tartha­tunk, mert nagy részben el vannak intézve a dolgok, a mi pedig még nincs elintézve, az is tudva és ismerve van és az is törvényhozási úton fog elintéztetni. Ezen öt vasútra nézve sem állithatom, hogy ezen felhatalmazás folytán meg fognak oldatni a kérdések, de igenis szükségesnek tartom, hogy a kormány azon helyzetben legyen, hogy azon esetben, ha netalán égetővé válik a kérdés, más módon is járhasson el, mint eddig, hogy t. i. ne az állampénztárból legyen kénytelen segíteni, mert az az állampénztár terheltetésével járna, pe­dig ha ezen felhatalmazás meglesz, segíthet a nélkül is, t. i. papírok kibocsátásának engedé­lyezése által, a mely mód a mi viszonyaink kö­zött bizonyosan kényelmesebb és a ezélnak meg­felelőbb, a nélkül, hogy az állampénztárt, a me­lyet most védeni kell, igénybe kellene venni. Az 1. §-ban körülirt vasutakra nézve nem szándékom részletekre kiterjeszkedni, csak azt akarom megjegyezni, hogy pl. a gömöri vasutat, illetőleg, a mely szintén ezen 1. §~ban lévő vas­utak közt foglaltatik, ha a kormány azon mó­don járna el, mint eddig, az állampénztárból kel­lene segíteni, ha pedig ezen fölhatalmazás meg­lesz, úgy fog eljárni, a mint a múnsterium egye­dül eljárhat. Ha egyrészt helyes a követelés, akkor el fog járni, akként, hogy bevonván az illető érdekel­teket, a kik a vasutgarantiához épen ugy já­rulnak, mint az állam, azokkal egyetértőieg együtt oldani meg a kérdést és nem mindjárt az állam­pénztárból, hanem annak megterheltetése nélkül. És azt hiszem, ez előnyösebb és helyesebb meg­oldás lesz, mintha a kormány követné az eddigi utat, és az állampénztárból adta volna a pénzt, s az illetőktől azután az aránylagos részt meg­vette volna. En részemről ezt a módot, melyet a megha­talmazás folytán szándékozunk követni, helye­sebbnek tartom. Méltóztassanak megnyugodva lenni, hogy nem szándékunk a parlament hatáskörétől, a nyil­vánosság megítélésétől, megbirálásától elvonni sem­mit. Erezzük a felelősség súlyát, midőn előterjesztést teszünk, hogy az iránt számolni kell minden adattal, be fogjuk mutatni azon intézkedéseket, a melyeket tettünk és kötelességünk szerint intéz­kedni fogunk és ezt talán sokkal tüzetesebben fogjuk tenni, mint intézkednénk akkor, ha nem ezen módon, hanem a törvényhozás eddigi szo­kása szerint történnék az eljárás. {Helyeslés.) Azt méltóztatott Andrássy Mauó gr. ur mon­dani, hogy azért nem szavazza meg a törvény­javaslatot, mert azon camarillák vaunak ma is a ministeriumoknál, a melyek voltak; méltóztatott mondani, hogy colíaudálásnál kellett volna e kér­déseket eldönteni; méltóztatott mondani, hogy míg egy részről az adatokat azon ministeriumoktól megkapták az illetők, másrészről a ministeriumok azon adatok birtokában nincsenek. Méltóztassék megbocsátani, én nem tudom, voltak-e camarillák a ininisteriumokban, vagy nem; de egyet tudok, hogy ministeriumomnak minden ezentúli tetteiért én vagyok felelős, és minthogy én vagyok fele­lős, nem más intézkedik, mint én, és igy azon camarilla elhatározásait is csak akkor fogja ke­resztül vihetni bárki, ha én a sanctiót megadtam rá, és én ezt akkor adom meg, ha megismertem az ügy lényegét. {Elénk helyeslés.) Hogy a collaudásiiál ezen dolgokat így, a mint előterjesztve vannak, megítélni nem lehet, ez a dolog természetében fekszik, mert a collau­dáló mérnök csak részletben működik a vasút ügyeinél, ez a kérdés pedig egyöntetű elinté­zést kivan, s igy ezt nehéz volna egyes mérnök­nek elintéznie a collaudálás alkalmával s ezeu utón a nagy kérdések iránt lehetetlen volna tisz­tába jönünk. Azt méltóztatott mondani, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom