Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-160

386 CLX. ORSZÁGOS ÜLÉS. nyujt-e a kormány eljárása arra, hogy a törvényhozás ezt megtegye. Nem azért mondom ezt mélt. főrendek, mintha bizalmi kérdés tárgyának tekinteném ez ügyet, — a mint az egy igen t. szónok által tegnap említtetett. Bizalmi kérdés tárgya csak az lehet, hol meghatározott összeg a törvényhozásnak beható tárgyalása után helybenhagyatott ezélra szavaztatik meg; de nem lehet bizalmi kérdés tárgya az, midőn a törvényhozás jogkörének a kormányra való átruházásáról, mikor egy carte blanche megadásáról van szó, mely a törvényhozás szigorú megbirálását teljesen kizárja. Átalában véve mélt. főrendek, a mai kormány — személyei iránti minden tiszteletein mellett, nem áll azon stádiumon, hogy akár bizalmi, akár bizalmatlansági kérdésről lehessen szó vele szemben. Tetteit még csak várjuk, irányát még nem ismerjük. De őszintén megvallom azt, hogy az ily javaslat, az ily igény, minő az, mely felett tatanácskozunk, reám nézve azon hatást teszi, hogy inkább csökkenti, hogysem ébresztené a bizalmat. De visszatérek előadásom folytatásához és kimondom azt, hogy előttem nem tesz különbséget az, hogy most szűkebb körre lett szorítva a felhatalmazás. Nem ez az a döntő kérdés és döntő tekintet előttem, hogy öt vagy több vasútra adassék-e felhatalmazás, és hogy minő legyen az összeg, mely a kiegyenlítésre fordíttatni fog, sem a vállalatok száma, sem az összeg nem változtatja meg a tény természetét és az abban rejlő elvsértést. Lehet, hogy kisebb mértékben fog felállíttatni a praecedeus; de meglesz, melynek nyomán azután a törvényhozástól elvonattathatnak nagyobb mérvű érdekek is. Erős meggyőződésem az mélt. főrendek, hogy a törvényhozás hatáskörét, illetékességét nem lehet eléggé féltékenyen megőrizni; mert ez által megőrizzük az alkotmányosságot, sőt magának a parlamentaris rendszernek életrevalóságát is. Sajnálva mondom ki azt, hogy ezzel ellenkezőleg, legalább az eddigi jelenségek szerint, a magas kormány, midőn bajainkat tgy átalános gyógjnnód szerint akarja gyógyítani, mely abban áll, hogy mindent saját kezébe vesz, bonczkésével, egy vágást a másik után ejt a törvényhozás hatáskörén és a törvényhozás illetékességén. (Egy hang: Igaz!) Álig van pár napja, méltóságos főrendek, hogy a törvényhozástól elvonta és lefoglalta a maga részére az első fokú bíróságok szervezését a birói függetlenség rovására; és ma ismét a kártalanítási kérdés és a vasúti vállalkozókkal való kiegyenlítés iránti elhatározást törekszik elvonni a törvényhozás körétől. Igaz, mélt. főrendek, hogy mindezeket a magas kormány a parlamentaris forma paizsa alatt teszi, teszi támaszkodva nagy pártjára, mely ugyan tudomásom szerint elvi alapon nem alakult, és inkább csak személyes rokonszenv, egyesülési hajlam és tán küzdelemimtság által jött létre, — teszi, a mint mondám, a parlamentaris forma paizsa alatt; de mindezek, méltóságos főrendek, oly lejtő felé vezetnek, mely a külföld példája szerint végre is a majoritási absolutismushoz vezet. (Mozgás.) Áz alkotmányos létnek főfeladata, életfeltétele az, hogy a törvényhozó és végrehajtó hatalom hatásköre össze ne zavartassék; életföltétele az, hogy egyik hatalom a másiknak hatáskörét respectálja; és miután épen ezen főkellékkel meg nem tudom egyeztetni a jelen törvényjavaslat czélját, ennélfogva ismétlem, hogy ahhoz nem járulok, s bátor vagyok egy határozati javaslator a ház asztalára letenni, melynek czélja az, hogy indokoltan ajánltassék a t. képviselőháznak, miszerint utasittassék a kormány, hogy a legsürgősebb és halasztást nem szenvedő esetekre nézve, még a jelen törvényhozásnak előterjesztést tegyen. Bátor vagyok ezt a mélt. főrendek figyelmébe ajánlani, s felölvasíatásaért esedezni. Zichy F. Viktor gr. jegyző (olvassa a a határozati javaslatot/ mely következő): „Határozati javaslat. A vasutak építéséből az állam ellen támasztott követelések vagy beruházási igények esetleges kiegyenlítése tárgyában. Tekintve azt, hogy a kormánynak adandó felhatalmazás, daczára az ahhoz kötött feltételeknek, mégis a követelések jogosultságának némi elismerését foglalja magában, melynek kiegyenlítése csak káros hatással lehet, és tekintve főleg azt, hogy ezen felhatalmazás által olyan jog, kötelesség és felelősség ruháztatnék át a kormányra, mely alkotmányos elvek szerint a törvényhozást illeti, és melyekre nézve az ország-