Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-113

28 cxin. OKSZÁGOS ÜLÉS. de mivel az ügyvédi kar nem olyan, azért a törvényszékek hatósága alá kívánják helyezni. Engedelmet kérek, méltóságos főrendek! ha a magyar ügyvédi kar olyan volna, a milyennek én szeretném, a fegyelmi eljárásra igen kevés súlyt fektetnék; hanem épen azért, mert nem olyan, és mert olyanforma eljárás a milyet a méltóságos főrendek ajánlanak, már is létezik, a nélkül, hogy a czélt csak meg is közelítené, a nélkül, hogy eredményt tudna felmutatni; azért kell más módot megragadni, melylyel más országokban a czél eléretett, és mely kitűnő eredményt mutathat fel. Tudom én, méltóságos főrendek, hogy mintegy varázsvessző ütésére, a magyar ügyvédi kart nem fogjuk egyszerre átalakíthatni; de méltóztassanak másrészről kegyesen szemügyre venni, hogy rövid idő alatt épen ezen törvény szigora száz meg száz kitűnő, tudományosan mivelt ügyvédet kényszeríteni fog az ügyvédi kar col légi- ] alitására, és ha van még költészet, eszményiség, erényesség, ha van még fogékonyság nagyra, jóra, nemesre, dicsőre: ez a mivelt, tudományilag és erkölcsileg mivelt ifjainknál található fel leginkább. Ennek természetes következése az, hogy azon ifjú ügyvéd, a collegialitásban ki fogja keresni a rokon-elemeket, s ilyen, hála istennek, van, — mert mindig volt, most is van számos becsületes ügyvéd, ki köztisztelet tárgya. Ezek tehát egyesülve, saját legszentebb érdekükben szövetkezni fognak ama másik két hatalmas és rendelkezésökre álló tényezővel: a nagyon fejlődött közvéleménynyel és a kimondhatatlan nagy nyilvánossággal és ezen hármas szövetség alapján csakhamar ki fogja magát nőhetni a magyar ügyvédi kar is olyanná, a minőnek tulajdonképen lennie kell. Hogy ez minél előbb megtörténjék, ezt a mélt. főrendek forróan óhajtják, forróban a nagy közönség és legforróbban magok az ügyvédek jobbjai. Ennélfogva másodszor is bátor vagyok a mélt. főrendeket alázatosan kérni, méltóztassanak a jogügyi bizottság véleményének mellőzésével ezen 75-ik §-t úgy, a mint az a képviselőháztól a főrendi háznak alkotmányos tárgyalás végett másodszor is átküldetett, egyszerűen elfogadni. (Helyeslés.) Tomcsányi József békésmegyei főispán: Méltóságos főrendek! En részemről most is ragaszkodom azon a külön vélemény alapján hozott főrendi házi határozathoz, melyet a múlt nyáron hoztunk. Eagaszkodom pedig azért, mert egyátalában nem látok kielégítő okot arra nézve, hogy egy bizonyos testület megkülönböztettessék minden más testület felett, és annak saját kebléből választott birák legyenek birái, mig más testületek felett sehol de sehol ugyanazon testületből alakított bíróság nem ítél. Veszem a birói függetlenségről szóló törvényt. Ott az mondatik, hogy az első folyamodása bíróságok tagjai felett nem ítélnek az elsőfolyamodású törvényszékek birái, nehogy pajtáskodásból a fegyelmi eljárás meghiusittassék, bár az elsőfolyamodású bíróságoknál és törvényszékeknél létezik is fegyelmi eljárás, de kikre nézve? csak a kezelő személyzetre nézve, tehát subordináltakra, de a birákra ezen fegyelmi hatóság ki nem terjed, ezek alá vannak rendelve a kir. tábla fegyelmi hatóságának, a kir. tábla tagjai alá vannak rendelve a legfelsőbb törvényszéknek, és ez igy megy fel egészen annyira, ho<xy a legfelsőbb törvényszéki tagokra nézve, miután feletíök nem áll törvényszék és fegyelmi bíróságnak pedig lennie kell, a törvény azt rendeli, hogy saját tagjaiból és a főrendi ház tagjaiból eombinált bíróság alakittassék. Miért? Azért, hogy a pajtáskodás kikerültessék. {Helyeslés) Ha ezek igy állanak, ha az 1870-ik XLII-ik t. ez. a közigazgatási tisztviselőkre nézve meg nem engedi azt, hogy a tiszti karból alakittassék a fegyelmi bíróság, hogy a fegyelmet a megye gyakorolja, hanem a királyi bíróság, tehát egy egészen különvált testület: mi lenne annak oka, hogy az ügyvédi testület annyira kiváltságoít állásba hozassék, hogy az ő felettök hozandó ítéletre még csak ellenőrzés se gyakoroltassák ? De méltóztassanak megengedni: azon külön véleményben, a melynek nyomán a főrendi ház határozatát hozta, nem úgy van, hogy a törvényszékek ítélnek, hanem úgy, hogy a törvényszék, két tagja és az ügyvédi karnak is két tagja tehát tulajdonképen csak ellenőrzésképen van ott az a két birói tag, hogy az ügyvédi karból ne talán szerencsétlenül választottak, a minek eshe-