Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-157

CLVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. OÍI í hoz járulok, magam is azon élénk óhajtás által indíttatva teszem azt, hogv a mélt. főrendi ház ta­núságot tegyen az iránt, hogy nem az egyszer elfoglalt álláspont, hanem a dolgoknak érdeme és másrészt a törvényhozásban mindig szükséges kiegyenlítések iránti hajlam az, ami körében irányadó. (Helyeslés.) Azon indokok, melyek ezen törvényjavaslat elfogadása mellett felhozattak, valamint azelőtt, úgy jelenleg is két szempontból merittettek leginkább. Egyik a pénzügyi, másik a jogi szempont. Én nem gondolhatok mást, mini hogy azok, kik ezen törvényjavaslat elfogadását ajánlják, talán közigazgatási gondjaik és más helyen való sür­gős elfoglaltságuk által gátoltatnak észrevenni, hogy mindazon fegyverek, mindazon töltények, melyek azon álláspontból az előttünk lévő tör­vényjavaslat ellen intéztetnek, most már nem találnak, hanem csak önmagunkra eshetnek visz­sza. Mert hiszen 20 törvényszéknek megszünte­tése által czéloztatik a jelenlegi megtakarítás; hiszen ezen 20 törvényszék megszüntetéséhez a jogügyi bizottság javaslata is hozzájárul. Hát mi által méltóztatnak még megtakarítást elérni kívánni? Én nem látom más alapját az előbb a főrendek által elvetett törvényjavaslatnak, annál, melyet a jelenlegi szövegezés szintén elénk ter­jeszt; ha tehát ez által megtakarítás érvénye­síthető, ez teljes mértékben érvényesül a jelen szövegezésben. (Helyeslés.) Különben, hogy meny­nyit ér ezen megtakarítás, ezt ő nagyméltósága a pénzügyminister tegnap kifejezte a mélt. fő­rendek előtt, midőn azt monda, hogy az a 94,000 forint, a mely ezen évben megtakarít­ható, a budget keretében nem nyom, nem tekint­hető tényezőnek; ilyen a budget keretében nem nyomó, ily tényleg annak nem is tekinthető meg­takarítással szemben méltóztatnak a nagyhord­erejű organi sátori igazságszolgáltatás felett rög­tönözve pálczát törni ?! Én tehát a financiális argumentumot, mint e mai napon csakugyan el­évültét, nem fogom tovább tekintetbe venni. Komolyabbak lehetnek azon érvek, melyek magából a dolog természetéből emeltetnek. Em­lékezzünk vissza azon időre, midőn 1869-ben az előbbi választott bíróság helyébe a kinevezett bíróság elve érvényesíttetett. Nagy volt akkor az országban és a képviselőházban a baloldal azon rokonszenve, melylyel a megyei választás utján gyakorolt bíróság találkozott; és ha va­lami volt, a mi e történelmi emlékezet és a múlt iránti pietás által igazolt álláspont ellen küzdött, a mi érvényre emelte azon törvényjavaslatot, melynek alapját ma megújítani törekszünk: akkor nem az volt, hogy ezentúl kinevezett lesz a bí­róság, hanem az volt indoka, hogy legyenek a birák ezentúl függetlenek. (Helyeslés.) A függet­lenségnek biztosítása azon szabadelvű iránynak érvényesítésére azon baloldal diadalának volt tekinthető .akkor; jóllehet, a jobboldal sem elle­nezte, hanem talán nem óhajtotta volna annak annyira kiterjesztését, a mely jelenleg oly cse­kély nyomatékának látszik. 0 nméltga az igazságügyminister ur azt mondja, hogy a helyes igazságszolgáltatás ér­dekeinek biztosítására oly széleskörű független­ség, elmozdithatlanság, az áthelyezésnek oly tö­kéletes lehetetleniíése, mint a minő a mi törvé­nyünkben foglaltatik, a helyes igazságszolgáltatás életképes organisinusának fentartását nehezíti, sőt lehetetlenné teszi. És ezen elvből indokolja azt, hogy hatalmaztassék ő fel. hogy 3 éven át elmozdíthasson, nyugdíjazhasson annyi bírót, a mennyit az előttünk levő törvény értelmében lehetséges. Ha helytelen azon elv, mely az 1871. XXXII., 1871. IX. és 1869-iki t.-cz.-ben foglaltatik, ha azzal jó biróság fentartását létesíteni nem lehet, akkor magát a torvényt kellene megváltoztatni, de nem meghatalmazást kérni. (Helyeslések és ellenmondások). Ne méltóztassék argumentumot felhozni, a mely korántsem szól a mellett, hogy ime, a törvény keretén belől intézkedünk, ha a törvény rósz, hogy meghatalmazást adjunk, hogy annak letelte után ismét oly alapon áll­junk, a melyet azután azok támadnak meg, a kik most azt első sorban védik. (Helyeslések.) Azt méltóztatott mondani, hogy az igazság­szolgáltatás rósz és ezt egy igen t. tagtárs mondta, a kinek véleménye előtt különben mé­lyen hódolok, hogy az elmozdithatlanság a bí­róra nézve káros, jó néha őt emlékeztetni arra is, hogy elmozdítható. Én ezt az argumentumot egészen újnak ta­lálom ; éa nem hittem, hogy lehetséges azt mon­dani komolyan, hogy ez igazságszolgáltatásnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom