Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-156

CL VI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 321 aratás és jó kivitel lenne, ezen összeg lényegesen alább szállna; de ha e tekintetben nem lesznek kedvező viszonyok, akkor ezen 15 millió körül­belül igénybe fog vétetni. Ezen összegnél bátor vagyok kijelenteni, hogy megtakarítások csak úgy fognak eléret­hetni, ha a ministerium egyfelől kellően ellenőr­ködni képes leend, hogy az üzleti kiadások apadjanak. Hogy mennyire fog az ez utón elér­hető megtakarítás rúgni, azt ma még megmon­dani nem lehet; de én és a közlekedési minister ur elhatároztuk, hogy a legszigorúbb ellenőrzést gyakoroljuk, mert minél nagyobbak lesznek ezen üzleti kiadások, annál nagyobb leend a kamat­biztosítási összeg. Á másik ut a kamatbiztositás leszállítására, a vasutak csoportosításának létesítése. Ez azonban oly nagy, oly fontos elvi kérdésekkel van össze­kötve, és ennek keresztülvitele oly nagy hord­erejű munkásságot igényel, hogy annak idejét kilátásba helyezni igen bajos, de a roinisterium el van határozva, ez irányban a legjobb conjunc­turákat felhasználni és mindent megtenni, hogy a kérdés mielőbb megoldassék, annak daczára, hogy azt elsiettetni nem lehet, nem szabad. Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! En az átalános tárgya­lásnál nem szóltam a tárgyhoz, és tökéletesen hódolok azoknak, a mit a minister ur elmon­dott és miket egy interpellatió alkalmával, mely e házban erre vonatkozólag tétetett, jelezni szi­ves volt; azonban mégis azon kérdést, melyet az előttem szólott főrendi tag a minister úrhoz inté­zett, tökéletesen alaptalannak nem tudom elis­merni, mert itt szerepelnek azok a vasúti szám­lákba beirt összegek, melyek a vasút kellő felszerelésének hiánya következtében igényeltet­nek. Ez mindenesetre oly eljárás, melyet jövőben bizonyosan orvosolni és korlátozni a ministernek szándéka, és azon ut és mód, melyet a minister ur kegyes volt jelezni, egyszersmind a behozandó rendszeres eljárásra és a múlt bajainak orvoslá­sára talán visszahatólag — ha nem is közvetle­nül, szintén befolyással lehet Széll Kálmán pénzügyminister: Felvi­lágosításul az utolsó kérdésre, csak azt legyen szabad mondanom, hogy én mindamellett is fen­tartom állításomat, mert legyen szabad a figyel­FŐBENDI NAPLÓ. 1872/75. III. met csak arra kikérnem, hogy az, a mi a vas­utaknál történt, hogy ez üzleti számlára a kor­mány által engedélyezett kölcsönök az enge­délyokmány alapján adattak, melynek némely pontjai határozottan megengedték, hogy egy bizonyos minimum elérésére a forgalmi eszközök és üzletszerek szaporítására a ministerium az illető vasutakkal egyezkedjék; ez nagyon termé­szetesen más utón nem történhetett, mint a kö­vetett utón; azért mondám, hogy a ministerium tisztán az engedélyokmány alapján járt el és igy e fennálló törvényhozás rendelkezésének kifo­lyása ezen tétel. Nyáry Gyula b. jegyző' (olvassa a 12—15. czímeket). Cziráky János gróf: A földadó kataszter kiigazítás 2 millióval van felvéve. Azon kérdést teszem, — tekintve ez évnek elöhaladott idősza­kát, — fog-e egész terjedelemben ily nagy ösz­szeg igénybe vétetni, mert miután már csak 7 hó fekszik előttünk, talán sok azon 2 millió. Széll Kálmán pénzügyminister: Azt va­gyok bátor megjegyezni, hogy eredetileg, mikor azt hittük és azt hitte hivatalbeli elődöm, hogy a kataszter kiigazítása megkezdethetik az év ele­jén, 2 x / 2 millió volt e czélra felvéve. En a kép­viselőházban tekintettel arra, hogy a munkálatok későn fognak megindulni, egy fél millió törlést hoztam javaslatba. Hogy mikor kezdhető meg a munkálat tényleg: nehéz meghatározni; megtör­ténhetik, sőt valószínű, hogy az összegből va­lami meg fog kiméltetni, de hogy mennyi, azt nem vagyok képes meghatározni. Egyébiránt méltóztas­sék meggyőződve lenni, hogy a kormány minél ta­karékossabban fog eljárni és lehetőleg meg fogja a kiadásokat szorítani, és a mi ez utón megta­karítható, az megmarad a jövő évre. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a 16—11. czimet. A debreczeni Bárány-féle telek megvételére 21.000). Cziráky János gr.: Méltóztassék felvi­lágosítást adni, mily czélra vétetik meg ezen telek? Széll Kálmán pénzügyminister: Ezen telek átadatott a kincstárnak használatul bizonyos feltételek alatt Debreczeu városa által az 50-es évek elején. Ki volt kötve Debreczen városának joga, hogy a telket vissza is veheti az illető 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom