Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-153

272 CLIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. CLIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1875. május 5-én. CZIRÁKY JÁNOS 6RÓF ELNÖKLETE ALATT. Tárgyai: TárgyaltatYán az elsőfokú biróságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslat, részletes tárgyalás alapjául nem fogadtatik el. A kormány részéről jelen van: Wenckheim Béla b., Perczel Béla, Tisza Kálmán, Simonyi Lajos b. (Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor.) Elnök: Méltóztassanak az utóbbi ülés jegy­zökönyvét meghallgatni. Pallavicini Ede őrgróf jegyző (olvassa a május 4-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesíttetik. A mai ülés jegyzőkönyvének vitelére gróf Dessewffy Aurél, a szólók neveinek jegyzésére gr. Károlyi István jegyzőt kérem fel. Napirenden áll az első fokú biróságok újabb szervezése iránti törvényjavaslat. Mindenekelőtt a bizottság jelentése fog felolvastatni. Pallavicini Ede őrgr. jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: Minthogy a jelentés egyenesen a ministeri indokolásra hivatkozik, fel fog olvas­tatni a ministeri indokolás. Ifj. Károlyi István gr. jegyző (olvassa a ministeri indokolási). Elnök: Mindenekelőtt méltóztassanak a mélt. főrendek nézeteiket a törvényjavaslat felett átalá­nosságban előtüntetni. Legelőször is igazságügyminister ur kivan szólani. Perczel Béla igazságügyminister: Mél­tóságos főrendek! A most felolvasott indokok mellett a tárgy fontosságánál fogva szükségesnek tartok még némelyeket felhozni, és azokat a mélt. főrendek szives figyelmébe ajánlani. Jóllehet ez időszerint alig fordul elő kér­dés, melynek elintézésénél a törvényhozás az ország jelen nehéz pénzügyi állapotának és az ez által parancsolt megtakarításoknak behatása alatt ne állana, és jóllehet igen érzem, hogy e tekintetben az igazságszolgáltatás nem igényelhet a maga részére teljes kivételt, még is kötelessé­gemnek tartom kijelenteni, hogy ezen törvény­javaslatnak előterjesztésére engem nem egyedül pénzügyi szempontok vezéreltek, hanem tette szükségessé ennek előterjesztését azon meggyő­ződés, hogy ezen törvényjavaslat által az igaz­ságszolgáltatásnak javítása és különösen az első szervezés óta tapasztalt hiányok orvoslása is elérhető. Méltóztatnak tudni a mélt. főrendek, hogy az első szervezés alkalmával a budapesti váltó­és kereskedelmi törvényszékkel és a fiumei tör­vényszékkel együtt a törvényszékek száma 104-ben állapíttatott meg. Ez később a határőrvidéknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom