Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-112

CXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 7 javaslatát. Ennek az első határozat szövegezésétől eltérő külső alakja igazoltatik azon óhaj által, hogy a két ház könnyebb kiegyezése czéljából szüntettessék meg azon ellenvetés oka, mely a képviselőház tárgyalásai alkalmával fölmerült, a főrendi ház első határozata ellen, értem azt, hogy egy oly adóról, mint választási censusról, van szó a főrendi ház első határozatában, mely az 1870-iki földadó törvény után többé nem is létezik, ugyanis a kolozsvári 1848. évi n-ik t. czikkben választási censusul oda állított 8 frtnyi adó, mint ilyen már nem existál. Föntartotta ugyan azt az 1868-iki törvény, mely a földadóról szólván, a jövedelemnek 10 %-ában jelezte azon törzsadót, mely megfelel a kolozsvári H-ik t. ez.-ben felvett földadónak, jelezte a 3 százaléknyi pótadót és a földtehermentesitési pótlékot 9 %-ban, és igy összesen 22 %-ban állapítván meg a föld után fizetendő adót; tette pedig ezt csupán tekintettel azon censusra, mely Erdélyben az 1848-iki II. törvényezikk által megállapítva volt; semmi más tekintetnél fogva, mert azon erdélyi 10 °/

0 és 3 % törzs és pótadó Magyarországon nem existál, tette azért, hogy fentartsa az 1848. évi erdélyi eensusnak alapját. Az 1870-iki földadó törvény azonban már e megkülönböztetést nem teszi. S ez az oka, hogy a jogügyi bizottságnak véleménye elejtvén az adócensust, az annak teljesen megfelelő jövedelmi censust ajánlja a 84 frt, illetőleg 79 frt 80 kr. és 72 frt 80 krnyi jövedelemben. S helyesen, részint azért, hogy a fönemlitett ellenvetés megszűnjék, részint azért, hogy könnyittessék meg az összeíró bizottságnak eljárása; melynek, miután a censust képezett törzsadó többé nem létezik, minden egyes választónak ki kellene puhatolni, mennyi az ő adójában a törzs-, mennyi a pótadó? Ezen eljárás megkönnyítése és egyszerűsítése végett is szükségesnek tartom tehát, hogy a mit első határozatában kimondott a főrendi ház, azt mondja ki most már explicative; könnyítse meg igy a képviselőháznak is a nézetéhez való hozzájárulást, mely lényegileg nem, s csak alakilag különböző szövegben nyert kifejezést két határozatában. Mi már azt illeti, vájjon van-e reményünk, hogy az általam ajánlott határozatnak meg fog nyeretni a képviselőháznak hozzájárulása. Igaz ugyan, hogy erre nézve biztos garantiákat hiába j keresünk ott, a hol a két háznak szabad elhatározásától függ az ügynek eldöntése; igaz, hogy bizonyosan nem láthatjuk még most, mi fog történni, ha a főrendi ház a jogügyi bizottság véleményét határozattá fogja emelni, mégis — jóllehet, diplomatice értesülve nem vagyunk, nem alap nélkül vélem hihetni, hogy a magas kormány részéről ilyetén határozatunk kedvezőbb fogadtatásban fog részesülni, mint részesült az első határozatunk; mi annak képviselőházi sorsára nézve is jó reménynyel kecsegtethet. Mely erősségét nyerendi akkor, ha némi megnyugtató nyilatkozatot kapunk a magas kormánynak jelenlévő képviselőjétől. [Helyeslés.) Szápáry Gyula gr. belügyminister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Azon kérdésnél fogva, melyet ő excellentiája Vay Miklós b. és folytatólag a kalocsai érsek ő nagyméltósága hozzám intézett, bátor leszek a kormány álláspontját jelezni. Habár tény is az, hogy a választási törvény előterjesztése alkalmával a kormány azon álláspontot foglalta el, és a választási törvénynek ezen §-át oly módon kívánta elfogadtatni, a mint az jelenleg a képviselőház által átküldött szövegezésben előttünk fekszik: a kormány most már mégis a nagyméltóságú főrendi ház jogügyi bizottsága által benyújtott szöveget ajánlja a nm. főrendeknek elfogadás végett. Ennek főleg két oka van. Először az, hogy Erdély legnagyobb részének, különösen pedig azon részének, a melyre az államiság fentartása és megszilárdítása tekintetében minden körülmény közt leginkább számolhatunk, nagy megnyugtatására szolgáland a törvényjavaslat ezen §-ának oly módon való elfogadása, a mint az a főrendi ház jogügyi bizottság véleményében foglaltatik. A második ok, a mely minden esetre nagy befolyással van és a melyet figyelmen kivül hagyni nem lehet, az, hogy ennek tárgyalása alkalmával a főrendi ház részéről minduntalan történtek oly nyilatkozatok, úgy a múlt ülés alkalmával, mint jelenleg a jogügyi bizottság tárgyalása alkalmával, a melyekből meggyőződést szerezhetett magának a kormány arról, hogy a törvényjavaslat ezen részére nézve a főrendi ház ragaszkodni kivan azon állásponthoz, a melyet e kérdésnek első tárgyalása alkalmával elfoglalt. Minthogy pedig a kormány