Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-125

102 CXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. dőket végrehajtani kötelesek, a pénzügyminister által rendeleti utón fognak meghatároztatni. Ezen rendeletekben kellő tekintettel leend arra, hogy az adószabályozási munkálatok tárgyalására és elintézésére hivatott közegeknek feladataik alapos teljesítésére — elégséges idő engedtessék; de viszont gondoskodni fog arról is, hogy egyik vagy másik bizottság neíaláni halogató eljárása által a munkálatok folyamát meg ne akaszthassa, s e célból minden általuk eszközlendő eljárásnak befejezésére zárhatáridőket fog megállapítani azon hatálylyal, hogy a mely bizottság ennek határai közt valamely teendőjét el nem végzi, az nélküle fog a kormány közegei által végrehajtatni." Elnök: Ebben elvi eltérés nem lévén, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 34-ik §. Zichy Nándor gr.: Tudom azt, hogy a jelen alkalommal nem fogom megváltoztatni az imént elfogadott irányt, Á jelen módosítás talán a leglényegesebb, a mely ezen törvényben foglaltatik, és mindenesetre a jelenre nézve az egyedüli praeguans értékű. Nem odázhatom ennélfogva el magamtól, hogy először egész rövideden ki ne fejezzem azon álláspontot, melyet a főrendi ház előbbi módosításainál elfoglalt, és másodszor ki ne mondjam azon módosítás iránti nézetemet. Az elsőre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy a mélt. főrendek, midőn a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslatot kezdették tárgyalni, érezték annak szükségét, hogy Magyarországban a földbirtokosok is kitelhetőleg járuljanak az adóalap növeléséhez. Ez, és az államkincstár kímélete iránti tekintetek, birták a főrendeket arra, hogy ezen katasteri munka keresztülvitelére egy más rövidebb, s talán más olcsóbb eljárást hozzanak javaslatba, mely megengedi, hogy ezen munka folyama alatt akkor, midőn azok már biztos alapot szolgáltatnak egy új adó kivetésére, midőn ugyanis a jövedelmi becsük megtörténtek, és az országos bizottság annak alapján a földrészleteket besorozta, az adókivetés eszközöltessék, még mielőtt az egész munka bevégeztetnék. Ez volt álláspontom. Ezt azért kívántam megjegyezni, mert némelyek azt kívánták, hogy a régi alapon, a régi kulcs szerint és minden kivetés nélkül, mindjárt 1876-ban történjék az adókivetés. Az ellen, hogy az adókivetés már 1876-ban eszközöltessék, senkinek sem lehet kifogása: annál kivánatosbb, annál jobb, mennél előbb eszközölhető. Azonban ezen bekezdés egy egészen más és új elvet tartalmaz, mely magával ezen törvényjavaslatnak alapelvével van ellentétben, ellentétben van a földadót szabályozó pátenssel, mely az 1868. XXV. t-cz. által törvényesíttetett, mig bekezdésileg mindjárt ezen törvényjavaslatnak 2. §-ában az mondatik, hogy új adó ezen munkálat alapján lesz kivetendő. Azonban mindezek igen mellékes és formaszerű kérdések, akkor, midőn az állam szükségleteinek fedezetéről van szó, s a midőn ezen fedezetnek mielőbbi létesítése az országnak érdekében áll. A kérdés előttem csak az, hogy hasznos és helyes-e ezen eljárás vagy sem? És bármennyire szívesen járulnék szavazatommal annak elfogadásához, még sem tehetem, mert oly erős a meggyőződésem, hogy nem hasznos és nem helyes. Méltóztassanak megengedni, ennek valami indokból kell származnia. Egyedül azon indok, hogy mielőbb férjünk az adóhoz, nem lehet irányadó; mert ha a jelenlegi földadó-jövedelmet szaporítani akarjuk, találtunk módot eddig is, találhatunk ezután is. így lehet százalékot vetni ki az adóra, és ha ezen százalékot behajtjuk, tudni fogjuk, hogy hány millió fog beszivárogni az állampénztárba, feltévén, hogy az adózók meg tudják fizetni. Tehát, talán azon nézet vezérelte a véleményt, hogy ez által az adó kiegyenlittetik. Ezen vélemény azonban tökéletesen hibás és helytelen: nem egyenlittetik ki az aránytalanság az egyes vidékek közt, és még kevésbé az egyes birtokosokra nézve, hanem inkább neveltetik az aránytalanság, egyesekre nézve pedig annál kirívóbbá tétetik. Két különböző természetit tárgy van, a mi itt tekintetbe jön; először azon területek, melyek állítólag adó alá nem vétettek, mert előbb termők nem voltak, vagy jóllehet adókötelesek voltak, a jelenlegi katasterbe föl nem vétettek. Ha az 1868. XXV. t. ez. kiváltságai fentartatnak, a mint az magától értetik, és jelenleg világosan kimondatni czéloztatik, akkor szerintem ez nagyon kevés lesz. Oly terület, mely jövedelmező és mely a katasterbe fel nem vétetett, s mely vagy vízszabályozási, vagy töltés, vagy más ily nagyobbszerü munkálat által jövedelme-