Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.
Ülésnapok - 1872-125
LGOS ÜLÉS. • * 98 CXXV. ORSZi hozónak mindenre kell gondolnia, igen lehetséges, hogy több vidéknek ottan jelenlevő választottai igen ezélszeriinek, hasznosnak fogják találni, hogy egymás érdekeinek legye/.ése végett együttesen előnyt fognak akarni adni saját vidéküknek, a mit más vidék kára nélkül nem fognak megtehetni. Ha azt gondolja talán ő nagyméltósága, hogy ezt a minister is megteheti, legyen kegyes megengedni azt mondanom, hogy inkább meg fogják tenni azok, a kiknek érdeke van ez által érintve, mint a kormányé, mely azon egy kérdésben legalább — bármiképen, jól vagy roszul vélekedjünk felőle — azon egy kérdésben, hogy t. i. az ország egyes vidékei közt a közteher egyenlő arányban osztassák fel, minden esetre s minden kétségen kivül tökéletesen érdektelen és részrehajlatlan, sőt főérdeke minden tekintetben épen oda dolgozni, hogy a teher már esak azért is, azon financziális érdekből, hogy könnyebben viseltessék, egyformán, egyenlő arádban osztassák szét az ország minden vidéke közt. Én tehát mindazon érvek ellenére, a melyeket ő excellentiája mondani méltóztatott, továbbra is bátor vagyok kérni, hogy méltóztassanak a képviselőház szövegezését elfogadni. Cziráky János gr. tárnokmester: Kénytelennek érzem magamat némely észrevételt tenni azokra, a miket minister ur ő excellentiája szavaimból kivonni méltóztatott. Kegyeskedett állítani, hogy én a kormányférfiakat ellenségnek tekintem. Azt hiszem, hogy ezt eddigi szavazataimból nem igen lehet következtetni. Azt hiszem igen is, hogy ha érdekek összeütközéséről van szó, itt ellenfelet annyiban képez a kormány, a mennyiben a kormánynak érdeke mentői több jövedelemre szert tenni, az állam szükségeinek fedezése czéljából, a mi igen természetes, és a mit én ellenséges szándéknak nem is tulajdonitok. Másodszor a mi igen könnyen feltűnhető, — és erre nézve súlyt akarok fektetni, a mint már előbb is emlitém, hogy inkább az áldásosán ellátott vidékekre fog sújtatni a teher, mert ott vétetik könnyebben, a hol az bővebben feltalálható. E részben tehát ellenfélről igen is, de ellenségről szó nem lehet. Hogy a parlamentáris aera mi biztosítékot nyújt, méltóztassanak megengedni, én ő excellentiáját e térre követni nem akarom, mert ha vonalat fogunk húzni a parlamentaris aera és az ezt megelőző aera közt, hogy mennyiben sujtatik ma adóval az ország népe, arra nézve a méltóságos urak nehezen fognának a parlamentaris aera felett kedvezőbben nyilatkozni. De nem követem ő excellentiáját e téren. Kénytelen vagyok itt még arra visszatérni, — a hol ismét nem kívánom követni ő excellentiáját, — hogy t. i. szerinte föltesszük, hogy mintegy marionettek lesznek azok, kiket a kormány kinevez. Exeínpla sünt valde odiosa. En csak azt tudom, hogy egy parlamenti kormányban — a mint kell is — az illető tisztviselők sokkal szorosabb függésben állanak az illető kormányférfiak alatt, mint állottak azelőtt, és én ezt szükségesnek is tartom, de épen azért ennek ellensúlyozására óhajtom, hogy midőn ily nagy fontosságú ügyek eldöntéséről van szó, akkor épen ezen befolyás ne használtassák fel, a mire nézve hogy nem feltevésből, de tapasztalásból indulok ki, bebizonyítani vajmi könnyű volna. Még tovább megyek. Azt mondta ő nagyméltósága, hogy itt érintettek az adótörvények, a melyek ezzel összeköttetésben nincsenek. Bocsásson meg, ezzel nagy összeköttetésben vannak, mert hiszen a földadó-szabályozási törvény épen jövőben az adózási kulcsot állapítja meg, ha ez nem volna összeköttetésben, akkor nem tudom, hogy mi lehetne összeköttetésben. A vidékek érdeke iránt, azt hiszem, már előbb megfeleltem, midőn azt mondtam, hogy a vidéki érdekek nincsenek ellentétben a közérdekkel, hanem azon bizonyos tendentia, hogy előteremteni kellvén a szükséges adómennyiséget azon vidékek, a melyek talán egy szerencsétlen grouppirozás következtében arra úgy is tehetetlenek, kedvezményben fognak részesíti, etni és az áldásosabb vidékek mértéken túl sújtatni. Ezek voltak, a melyeket ellenérvül felhozni kénytelennek éreztem magamat, miután azok ál- ' tal, a miket ő nagyméltósága felhozott, érveimet kiforgatva nem látom. Elnök: Úgy hiszem, a tárgy ki van merítve és szavazás által kívánják a méit. főrendek azt eldönteni. (Helyeslés.) E tekintetben a házszabályok értelmében minden esetre az ellen-indítványra kell előbb szavazni. A kik tehát Vay