Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-125

CXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 95 tesiíett kormányi felelősség iránt {Helyeslés); már l pedig hogy e tekintetben inkább tisztázandók mintsem még jobban összezavarandók a fogalmak, tagadni senki sem fogja. Ajánlom tehát a képviselőház által megálla­pított szerkezetet. (Helyeslés.) Cziráky János gr. tárnokmester: Azzal kívánom előterjesztésemet kezdeni, a mivel befe­jezte ő nagyméltósága a pénzügyminister, hogy azon tekintetűéi fogva is járuljunk ezen módosit­ványhoz, mert nagyon óhajtandó volna, hogy e tárgyban a képviselőházzal minél előbb létrejöjjön az egyetértés. Részemről erre bizonyos tekintet­ben annál inkább hajlandónak nyilatkozhatom, minthogy kellőleg bizonyítottam azt a mai napon, és az egész tárgyalás alatt is, hogy igen neve­zetes pontokban hozzájárultam a képviselőház nézetéhez. Azonban ez az egyetlen pont, melyre nézve azt tartom, hogy a mélt. főrendek előbbi érvelése megdönthetlenül fennáll, s azt tartom, hogy e pont körül, mint elvi kérdés körül kel­lene sorakoznunk, nem pedig könnyen átmenni azon, csak azért, hogy a törvény előbb életbe lépjen, és ezen szempont kedveért feladni vagy legalább is koczkáztatni az elvet. Annál inkább szükségesnek tartom, hogy e ponthoz ragaszkod­junk, mivel meg vagyok győződve arról, hogy ha ezen kérdés újra visszakerül a képviselőházhoz, ezen nem fog hajótörést szenvedni az egyetértés. Ha nekem teljes biztosítékom volna az iránt, hogy mindenkor azon férfiú fogja kezelni a pénz­ügyi tárczát, a kinek lelkiismeretessége és mél­tányossága köztiszteletben áll és átalánosan is­meretes, akkor a törvény alkotásánál nem ragasz­kodnám a provisio hozatalához. De tekintettel kell lennünk a jövőre is, és pedig annál óvato­sabbnak kell lenni, mert a legújabb időben éppen a közszükség által vezéreltetve, a fiscalitási érde­keket még ezen nagyon tisztelt férfiú is nagyon előtérbe hozta az adózók nem csekély aggodal­mára. De erről majd akkor szólunk, ha ezen ügy előkerül. Ez minket mindenesetre óvatosságra kényszerit. És mi határoztatott a superrevisionalis fórumra nézve? Az, hogy ott egyenlő számban választatván, t i. az érdekelt fél által a testület fele része, a másik fele része a minister által, s később az egész testületnek a vezénylője ő ex­cellentiája lenne, s igy igen könnyen fiscalis érdekek fognak összeütközni az érdeklettek ér­dekével, akkor aztán természetesen az egész ügy­nek eldöntése tökéletesen az ő excellentiája ke­zébe van letéve. Őszintén megvallom, hogy ha azt akarjuk, akkor inkább szeretem, hogy ne legyen inkább semmi bizottság és a pénzügymi­nister határozza meg a dolgot, legalább a fele­lősség öt terheli; de ha ez nem történik, — megint nem Ő excellentiájáról, a mostani t. pénz­ügyminister úrról, hanem átalában a jövőről szó­lok, — akkor igen könnyen oly egyének háta mögé bujhatik, a kiket felelősségre vonni nem lehet. Méltóztassék nekem megbocsátani, hogy most tüzetesen azokra térjek, melyeket ő nméltósága a főrendi ház hármas bizottsága ellenében fölho­zott. Azt tetszett állítani t. i., hogy nem lehet annak a ministernek azt kívánni, hogy itt részre ­hajlatlanság követtessék el, hogy nem egész aránylag osztassanak föl a terhek az ország la­kosai között, hogy egyes vidékek túlterheltesse­nek más vidékek rovására stb. Ez igy fog tör­ténni: mert a pénzügyminister, miután a szükség törvényt ront, egyes vidékekre fog igyekezni a terhet róni, a melyek szerencsésebb fekvésök ál­tal a teher viselésére inkább alkalmasaknak kí­nálkoznak, hogy aztán megkímélhesse az ország más vidékeit, a hol az adót elő nem teremtheti, és igy abban, a mit a minister ur 6 nméltósága mondott, én nem látok garantiát, mert azon ag­godalmam van, hogy itt a fiscalis érdekek prae­valeálni fognak. Ezt voltam bátor az egyik ellenvetésre fel­hozni. Azt mondja a t. pénzügyminister ur ő nagy­méltósága, hogy miután a testület 2 / 3-da válasz­tatnék, akkor igenis túlsúlylyal fognának birn­az érdeklettek. De hiszen az igazságos is, hogy az érdekelteknek nagyobb befolyásuk legyen, mert ha ellenkezőleg, egyenlő számban lesznek össze­állítva a két csoport tagjai, és az elnökséget a minister viszi, akkor a minister ur nézete fog túlsúlylyal birni, a kinek irányában kellő ova­dalmat nyújtani az érdekeltek számára felette szükséges. Az volt továbbá mondva, és ez volt légin kább tán az, a mivel minket kecsegtetni akart a minister ur, midőn felhívott, hogy nagyobb bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom