Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-125

CXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 93 érdeke vagy kívánsága lehet a gabonaárakat és átalában a föld jövedelmét igen magas számban tüntetni fel. Azt nem mondom, hogy nem érdeke a kormánynak, hogy arra hasson, hogy a gabonának a helyi viszonyoknak megfelelő, mérsékelt és méltányos ára állapíttassák meg és mondassák ki. Ezt kívánja a kormánynak azon kötelessége, melylyel minden polgár adóterhének arányos voltáról gondoskodnia kell; de aránytalanul felemelni a földnek jövedelmét és azt nagy számban tüntetni fel, ez egyátalában nem lehet érdeke a kormánynak, mert akkor egyenesen a haza érdeke ellen cselekednék. Hisz nem sokára el fog jönni azon időpont, midőn a monarchia két fele közt a quótáról s ennek megállapításáról lesz szó; lehetetlen, hogy találkoznék kormány, mely arra lenne hajlandó, hogy ürügyet szolgáltasson a monarchia másik részének arra nézve, hogy az országnak a közös költségekhez való hozzájárulási arányát magasabbra emelni kívánná! A kormánynak semmi esetre sem lehet az az érdeke, hogy a földre nézve bármely tekintetben túlságos jövedelem számittassék ki, egyátalában nem lehet a méltóságos főrendeknek e tekintetben aggodalmuk, ha tekintetbe méltóztatnak venni, hogy a képviselőház a termények arányánál a költségek felszámításának és meghatározásának módozatait a szerint fogadta el, a mint a méltóságos főrendek által proponáltatott. Ez is tehát biztosítékul szolgálhat a méltóságos főrendeknek arra nézve, hogy a tulajdon elveik szerint megállapítandó földjövedelmi fokozatok túlságosak nem lesznek. És hol van az megírva, mélt. főrendek, hogy azoknak, a kiket a pénzügyminístcr az országos bizottságba ki fog nevezni, okvetlenül ily pénzügyi közegeknek kell lenniök, kik minden földbirtok ellen ellenséges indulattal viseltetnek. Én ellenkezőleg azt gondolom, hogy a pénzügyministernek kötelessége volna azon esetben, midőn az országos bizottság tagjai kinevezendők lesznek, arról gondoskodni, hogy az országos bizottságban legyenek részéről szakértők is kinevezve elegendő számmal, de különben épen az ő feladata lesz az országos bizottságba azokat meghívni, kiknek érdekei talán a törvényhatóság utján megejtendő járás-bizottsági és ezek útján megejtendő kerületi bizottsági választásokban tökéletesen képviselve nem lesznek. {Helyeslés.) Én azt hiszem, hogy lesznek az országban igen nagy fontosságú érdekek, melyekre nézve nem lehet biztosan állítani, hogy azon az utón, a mint a járás-bizottságok fognak választatni, az országos bizottságban érvényre jussanak. Aligha fognak azok, a kikre én ezen alkalommal gondolok, a járási bizottságokban megválasztatni és talán állásuknál fogva nem is fognák ezen rájuk esett választást elfogadni, és ha nincsenek a járási bizottságban, nem lesznek a kerületiben, ha nem lesznek a kerületiben, nem lesznek az országosban sem. Azt hiszem, hogy épen ezen nagyfontosságú elemek igazi képviseletüket csak az által fogják találni, hogy ha a pénzügyminister által hivatnak meg ezen tárgy elintézésére, mely őket leghelyesebben és legméltányosabban illeti. [Helyeslés.) Azt is hallottam, hogy a kormánynak szándéka lehetne a földadó emelése tekintetében egy bizonyos kiszámítandó jövedelemre valami nagy adópercentet kivetni. Azon percent meghatározása, a mely szerint a földjövedelem megterhelendő, a törvényhozás dolga. A képviselőház szintén oly elemekből áll és fog állani Magyarországban sokáig, hol épen a földbirtoki érdekek túlnyomók. Ott sem fognak megszavazni bizonyosan oly magas percentet, melyet a szükség nem indokol, és a méltóságos főrendeknek is lesz mindig módjuk valamely indokolatlan magasságú percentnek törvénybe igtatását meggátolni. De ha a szabályozási munkálatok folytán az adó egyes vidékek közt aránytalanul lesz kivetve, ezt megváltoztatni a törvényhozásnak mindaddig, mig új földadó-szabályozási munkák nem történnek, módjában nem lesz. Ha akarná sem fogná tehetni, és lehet, hogy nem 20 esztendő, hanem talán félszázad előtt nem lesz új katastralis munka, s addig azon aránytalanság, a mely nagyon fogná sújtani az egyes vidékeket, folyvást fennállana, a nélkül, hogy a törvényhozásnak módjában lenne ezt úgy megakadályozni, a mint valamely aránytalanul nagy percent törvénybe igtatását minden pillanatban meggátolhatja. A képviselőház azt hiszem, hogy nem kevésbé féltékeny mind az ország jogaira, mind a földbirtok érdekeinek megóvására, mint a nmélt. főrendek, és a képviselőház — lehet mondani — talán egyakarattal fogadta el ismételve ezen szer-