Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.
Ülésnapok - 1872-125
CXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 89 hogy ezek mind olyan állapotok melyek figyelembe veendők, ha igazságtalanoknak lenni nincs szándékunk, azt hiszem, hogy a 20 évi átlag megtartása mellett 20 % levonás, más már előhozott bizonyítékokon felül, — igazságos expediens, minek következtében a főrendi ház eredeti szövegét, és illetőleg gróf Keglevich István javaslatát, hogy t. i. 20 évi átlag 20% levonásával fogadtassék el, pártolom. Andrássy Manó gr.: Csak azt akarom felemlíteni, hogy érvelésemnek kimaradt a vége, azon propositió t. i., melyet ajánlani akartam, mely abból áll, hogy azon esetre, ha az alsóház indokolását visszaküldjük, akkor álljanak azon indokok, melyeket Keglevich István gróf a múltra felhozott. Ha azonban azon indok áll, melyet én felhoztam, a méltányosságból kiindulva, akkor a l < % 1 / 2 °/(fOt kellene elfogadni a többi terményekre is, mi az alsóház által el is fogadtatott. Ezt akartam felhozni, s ezt szükséges volt tennem azért, hogy indítványomat kiegészítsem, s talán mint új indítványt előtérj eszszem. (Szavazzunk !) Elnök: Ha nincs, a ki szót kívánna emelni, következik az indítványozó végszava. Keglevich István gr.: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Én azon kellemetlen helyzetben vagyok, hogy azon okokra, melyek ellenem felhozattak, alig tudok felelni; mert valamint soha sem állítottam azt, hogy a mi nézeteink, a mi számaink megdönthetlenek, csalhatatlanok, ép ugy határozottan állítom, hogy azon tabellák, melyekre hivatkozás történt, azon számok, melyeket feltüntetnek, nem olyanok, hogy azokra positiv számítást lehetne állapítani. Mind az egyik, mind a másik munkálat felületes, hamarjában hozzávetőleges számokból összeállított calculus. Egy különbség azonban van a kettő közt — meglehet, hogy a kormány számadatai a helyesebbek, sőt kétséget sem szenved, hogy a kormány által gyűjtött számadatoknak és általa készített tabelláknak van egy előnyük, az, hogy azok körülbelül 52 pontján az országnak gyűjtettek ; vájjon ezen 52 pont helyesen volt-e választva, helyesen repraesentálják-e azok az ország minden vidékét, és ezeknek egymáshozi arányát? azt feszegetni egyátalában nem akarom, mert én nem ezen mellékes eltérésekre fektetek súlyt, FŐREHBI NAPLÓ 1872/75. III hanem azon lényeges, vitális hibákra, melyeket ismerek, s melyek ä végeredményben körülbelül úgy állanak, hogy ha hona fide állíttatnak oda; de ha nem, akkor, a mint ő excellentiája a minister ur állította, másként gruppirozva, egészen más eredményt mutatnak. En mondom, ezen számitások egyikét sem tartván olyannak, melynek alapján mernék egy katastralis törvényt indítványozni, egyikét sem állítom helyesnek, és azért azokra szintén számokkal nem is fogok felelni. Kívánságom csak néhány argumentumra válaszolni melyeket a pénzügyminister ő excellentiája nekem válaszolva felhozott. Először is azon számításra, a 20°/ 0-ot illetőleg, azon észrevételt tette, hogy önkényesen számíttatott az átlag. En megengedem, hogy e számítás önkényesen történt, mert senki sem kényszeríttetett, hogy azon 3 gabona árát átlag számítsa. De ha igy történt is, azért logikailag történt, mert én nem tartom logikus| nak, hogy ott, hol a munka-árak oly nagy szej repet visznek, mint a fa értékénél, és péld. a ! gabona előállításánál, hogy ottan azon gabona átlagát kell számítani, melyből a kezelés és munka és munkaárak leszállitattak, mert a gabonák kö! zül a kukoricza az, melyből az ember nem élhet j meg (Ellenmondás), noha jövedelmet nyújt ez is, I noha ennek átlaga nem mérvadó, hanem csak is | azon gabonanemeké, a melyekből kenyeret sütnek. (Ellenmondás.) Azt sem fogadom el, a mit ő excellentiája mondott, hogy ha azt vesszük básisul, más eredmény jön ki. Bocsánatot kérek, épen ezen 6 évnek csak véletlenből, tökéletesen ugyanazon eredménye jön ki. Az 1867-től 72-ig terjedő búzaárak G évi átlaga 5 frt 83 kr., vagyis 79. 6%, a három gabona nemé pedig 3 frt 71 kr., vagyis ismét 79. 6°/ 0 , mostanában mint a búza ára áll, ez is ismét véletlenség, de e véletlenség bizonyítja, ha számításba vesszük, a percentek eredményére nézve, hogy ez önkényes eljárás. Ezt én is elfogadom, de azért fentartom annak logikus voltát, és hogy igen helyesen történt ekkép a számítás. A pesti piacz terményeire volt basirozva a felsőház határozata, igen természetesen, mert midőn a törvényjavaslat elfogadtatott a képviselőházban, és a felsőházhoz tárgyalás végett átküldetett, egyátalában nem létezett számítás, és ak12
