Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.
Ülésnapok - 1872-70
LXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 83 telének lennénk magunkra venni azon felelősségei, hogy az év végén az államháztartás rendezve nem lesz. Ez az, a mi engem ezen ügyben , mint főirányelv vezérelt, és sajnálom, hogy általa magamat vezéreltetni kénytelen vagyok. El kell ismernem, hogy ez tartóztat engem vissza indítványaim megtételétől, de ez ki nem zárja azt, hogy mindazt, a mit és pedig igazi rokonszenvvel a jelenlegi kormányférfiak irányában, kijelenteni szükségesnek tartok, előhozzam a legnagyobb tárgyilagossággal és őszinte kebelből eredő tisztelettel; ha mondom, időnk volna, arra kérném a t. kormányférfiakat, hogy az általuk, még egészen más, azóta felette súlyosabbá vált körülmények között beadott államháztartási törvényjavaslatot visszavonják azon szükséges módosítások megtétele végett, melyeket az ország állandó jólétének biztosítása, felvirágoztatása sőt talán a végenyészettől való megmenekülés oly óhaj tandóvá tesz, szóval a male informato ad melius informandum szeretném én itt látni az apellátát. És üt méltóztassanak megbocsátani, hogy kijelentsem azt, hogy midőn szükségesnek látták a múlt hónap végén felmerült ropantul tátongó deficitnek fedezésére egy nagy mérvű államkölcsön fölvételét kezdeményezni és annak megszavazását a mélt. főrendi háztói indokoltan követelni, óhajtottam volna és vártam volna egyúttal, hogy midőn ezen szükségletnek orvoslásáról van szó, egyszersmind az orvoslásnak kimerítő eszközei iránti javaslatok is fognak beadatni, hogy egyúttal paripassu a bajon lényegesen segíteni lehessen. Méltóságos főrendek! Ennem hiszem, hogy e részben a kormánynak alapos mentségével tudnánk ezen mulasztásnál találkozni; mert igen sajnosán kellett tapasztalnom, hogy mikor kezdeményeztetett az államháztartás rendezése a képviselőháznál, akkortájban — és az mindjárt a most megindult országgyűlésnek első stádiumában, május hónapban volt, — akkor a tárgyalás ugy folytattatott, hogy a költségvetés kiadási részéről volt szó és annak mikép leendő fedezése későbbre halasztatott. Én nem igen láttam annak hasznos, sőt lehetséges voltát, hogy mielőtt a kiadási rész tárgyaltatnék, egyúttal a fedezetről ne legyen gondoskodva és hogy a fedezeti rész megállapítása nélkül lehetne az államháztartási törvény egyes tételeit szakavatottat!, tüzetesen megállapítani és megszavazni. Erről is áttekintés kell és kellenek positiv adatok a maximum és minimumra nézve, és a bevételek forrásához képest kell szabályozni a kiadásokat is, szóval „man muss sich strecken I nach der Decken." Abban én nagy hibát látok és e hibát még tetőzte azon körülmény •— és itt méltóztassanak megengedni méltóságos főrendek, ha nyíltan szólok, mert nem az a barátja a kormánynak, ki palástolva mond valamit, hanem az, ki őszinte I szívvel mellékgondolat nélkül kimondja, a mit jónak, igazságosnak vél, — én tehát abban találom a hibát, midőn május hóban államháztartásunk előkészíttetett és egy 23 milliót feltüntető deficit mutatkozott, mely deficit időközben 42 millióra, növekedett, elég fáidalom, hogy ily körülményeknek összeesése és concordans találkozása folytán, mit — megengedem — bizonyos tekintetben előre látni nem lehetett, hogy miután nem máról holnapra történt, hanem ennek a mindeddig szaporodó deficitnek előttünk tátongó örvényeit valaki meg is szemlélhette volna, hogy azon időközben, mely májustól egészen az országgyűlésnek ujabbi összejöveteléig 1. novemberig terjed, mely időpont elég volt arra, hogy a deficit észleltessék és annak fedezése végett az államkölcsön iniíiáltassék, hogy ezzel egyszerre a gyökeres átalakításáról szóló indítványok, azaz az orvoslásra vonatkozó törvényjavaslat nem terjesztettek elő az országgyűlésnek. Erre nézve kegyelmes uram és méltóságos főrendek, én igen bajosan fogadhatok el bármi mentséget. Azt mondják nekem, hogy organikus törvényeket kell hozni, hogy az egész rendszert meg kell változtatni. Ez csak részben áll, mert bizonyos törvényeknek ideiglenes felfüggesztése és hatályon kivül tétele — addig mig jobb idők következnek be — az orvosí lásnak nézetem szerint bizonyos és sikeres módja lett volna; óhajtottam volna is, hogy a komoly állapotnak színvonalára iparkodott volna fölemelkedni és minden határozatlanságtól tartózkodni, a mely határozatlanság utóbb — méltóztassanak megengedni — azon következményt szüli, hogy a hatalmak egyensúlya, a melyre politikai szempontból kiindulva hazámnak közjogi állapotát fektetve látom és a melytől annak boldogságát és föntartását függőnek vélem, megváltozik, de megtörténhetik az előzmények folytán az, hogy az, a mi egyedül a végrehajtó hatalom teendői közé tartozik, deplaüiroztatik és az ügyek vezetése olyanoknak adatik által, ii*