Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.

Ülésnapok - 1872-67

60 LXVIÍ. ORSZÁGOS ÜLÉS. parancsoló szükség. Nem járulhatok a törvényjavaslat elfogadásához. Gyürky Ábrahám gr. nógrádi főispán: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Eddigi szomorú helyezetünknek nézetem szerint egyik főoka az, hogy úgynevezett gyümölcsöztetni reménylett vállalatokba fektettük az állam pénzét, melyek aztán fájdalom, nem gyümölcsöztek. Mostani helyzetünk olyan — és azt hiszem, általában el van ismerve —, hogy csak az elkerülhetlen kiadásokba fektethetjük pénzünket, mert ha inasokba fektetjük, melyeknél ismét csalódhatnánk, azon szomorú helyzetbe juthatunk, hogy a szükségeseket s elkerüíhetleneket nem fogjuk fedezhetni, mert erre sem magunknak pénzünk nem lesz , sem másoktól kölcsön nem fogunk kaphatni. Tagadni nem lehet, hogy a kaíasteri felmérés, ugy a mint tervezve van, helyesebb volna, mint az a mód, melyet Radvánszky ő méltósága javasolt. De miután meggyőződésem az, hogy ez is a czélnak, habár nem oly tökéletesen, de mégis megfelel, pártolom Radvánszky főispán ur ő méltósága indítványát. Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Ha ezen törvényjavaslatnak azon czélja volna, s az volna itten kitűzve, hogy ennek elfogadásával az országban a kataster azonnal behozatván, annak alapján az adózási munkálatok, melyek kétségtelenül sok költségbe kerülnek, foganatosíttassanak, én az előttem szólt méltóságos főispán urak nézetét magamévá tenném ; még pedig azért, mert az ország jelen financiális állapotját tekintetbe véve, nézetem szerint is minden nagyobb mérvű kiadástól szigorúan tartózkodnunk kell, és nem csak a szükségesekre kell szorítkoznunk, hanem még a szükségesekből is a legszükségesebbek határán belől kell maradnunk. Azonban e törvényjavaslatnak nem az a czélja, a melyet a méltóságos főispánok itten jelezni méltóztattak. Ezen törvényjavaslat, a mely most van tanácskozás alatt, egészen különbözik attól, mely az országos katastert és az annak alapján való adóztatást foglalja magában, a mely, mint tudjuk, mostan csakis előzetes tanácskozásnak stádiumában van és igy hozzánk még el sem jutott. Itt egyedül csak azon szolgálmányok szabályozásáról van szó, a mely szolgálmányok, részint az illető hatóságok, részint az illető községek részéről fuvarozási munkálatokban vagy napszámosi szolgálmáiyokban lesznek kiszolgáltataudók. Ennek regulatiója foglaltatik ezen törvényjavaslatban, a mely ugy szólván törvényesiti azon fennálló rendeleteket, a melyek e részben az ország külön vidékeire nézve fennállanak s igy e törvényjavaslat e részben egyöntetűséget, egyformaságot kívánván megállapítani, inkább az érdekelt adózóknak könnyebbitésére, mint sem azoknak siilyosbitására szolgál. Az, hogy az országnak háromszögi trigonometrikus felmérése folyamatban van, mint tudjuk, nem az újkornak műve. Ezen munkálatok az országban már az 1800-dik évben megkezdettek s 1848 előtt még nagyobb mérvben folytattattak, és részben most is folyamatban vannak. Kiván-e az ország ezekre a felmérésekre nagyobb sommát engedélyezni, kívánja-e ezen munkálatokat megszorítani a jelen körre, vagy azon alul maradni, kivánja-e azokat tökéletesen megszüntetni, az, mondom, más tanácskozásnak és intézkedésnek tárgyát fogja képezni. Semmi esotre sem zárja ki ez azonban annak szükségét, hogy bármely időben foganatosítandó felmérési munkálatokra nézve, a napi és fuvarozási szolgálmányok reguláztassanak. Ez czélja a törvényjavaslatnak, ezzel seramiképen nem prayudikáhmk annak, mit a méltóságos főispán urak indítványoztak: hogy t. i. költségkímélés szempontjából ezen munkálatnak nagyobb mérvben végeztetnie ne kelljen, de a fenálló és folyamatban levő munkáknak részint befejezése részint némi tekintetben talán mellőzhetlen kiigazítása, ezen szolgálmányok rendezését minden körülmény közt szükségessé fogja tenni. Ezen kívül azt kell még megemlítenem, hogy ezen tárgy kapcsolatosan a katasteri törvénynyel ugy is még egyszer fogja contemplatiónk tárgyát képezni. Most tehát csak a szolgálmányoknak elintézéséről és i egulázásáról levén szó, miután nem látom át azt, hogy ebből nagyobb teher háromolnék az országra, sőt miután ez inkább egyedül az adózók könnyebbitésére szolgál, bátor vagyok, a mélt. főrendeknek a törvényjavaslat elfogadását ajánlani. [Helyeslés.) Eötvös Dénes b.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Épen azon elvek, a melyeket az előttem szólott méltóságos főrendektől halottam, a nyomasztó financiális állapotról, a melyben jelenleg vagyunk, győztek meg engem