Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.
Ülésnapok - 1872-57
32 LVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Prónay Dezső b. jegyző (olvassa az erre vonatkozó ministeri indokolást). Elnök: Ha nincs észrevétel, határozatképen kimondom, hogy a felolvasott törvényjavaslat átalánosságban elfogadtatott. Következik a pontonkénti tárgyalás. Batthyány Ferencz gr. jegyző (szakaszonként olvassa a törvényjavaslatot. Felkiáltások : Elfogadjuk!) Elnök: Ha senki sem kivan szót emelni, méltóztassanak a mélt. főrendek közül azok, kik a törvényjavaslatot elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A mélt. főrendek az 1868. XLI. t. ez. Iá. §-ának mótlositásáról szóló törvényjavaslatot ugy lényegében, mint szerkezetében elfogadják, s erről a képviselőházat értesíttetni rendelik. Zichy F. Viktor gr. jegyző (olvassa a vakok budapesti intézetének országositdsáről szóló törvényjavaslatot.) Prónay Dezső b. jegyző (olvassa az indokolást). Elnök: Vau-e valakinek észrevétele átalánosságban e törvényjavaslatra nézve. Károlyi György gr.: Meglehet, hogy tévedek, de én azt hinném, hogy e helyett „a vakok budapesti intézete" sokkal jobb volna ezt tenni: a „budapesti vakok intézete". Elnök: A mennyire a hírlapokból tudom, e kérdés a képviselőházban is megpeudittetett. „A budapesti vakok intézete" annyit jelent, hogy csakis budapesti vakok vétetnek fel abba, pedig ez országos intézet, melybe nem budapestiek is felvétetnek. Ennélfogva helyes ezen czím: „a vakok budapesti intézete." Károlyi György gr.: Továbbá a 6. §-ban az van mondva, hogy az intézet 70 növendéket tart, de az nincs meghatározva, hogy azok fiuk és leányok is legyenek és igy, hogyha valakinek eszébe jut, csak 70 fiút fog tartani, és ezáltal a leányok ki lennének zárva. Ennélfogva szabatosabb lenne ezt a törvényben meghatározni. Tomcsányi József főispán : Az intézet legnagyobb részben egyes adományokból keletkezett, és az adományozóknak fenn van tartva a bemutatási jog, és igy az mindenesetre az adományozóktól függ, vájjon fiút vagy leányt akarnak-e felvétetni. Bajos tehát a törvényt e tekintetben korlátozni, mert megszoritanók azok jogát, kik praesentálási joggal bírnak. Károlyi György gr.: Most fiuk és leányok tartatnak; de ha a törvény nem mondja ki, hogy a 70-nek mindkét nemből kell lenni, lehető, hogy csak fiuk fognak felvétetni. Végre a bélyegre nézve van egy észrevételem. A szerződés-kötés bélyeggel jár; hogy ezt a költséget az intézet viselje végrendeletek és alapítványok által összeszerzett vagyonából, ezt megvallom, felfogásom szerint nem tartom igazságosnak. Azért jó volna a képviselőház figyelmét erre felhívni. Szlávy József ministerelnök: Megvallom, hogy a méltóságos főrendeknek e tekintetben rögtön felvilágosítást adni nem tudok, mert nem foglalkoztam ezen ügygyei. Nem is tudom, mennyiben forog fenn bélyegilleték kérdése ; de annyit mondhatok, hogy a mennyiben ezen intézetet az állam átveszi, átvállalja egyszersmind azon kötelességet is, hogy ha a bélyeg és illetékköltség talán az intézet tőkéjét támadná meg és csökkentené, azt az állam fogja fedezni. Tomcsányi József: Magam is igazságosnak találom Károlyi György gr. ő excellentiájának megjegyzését, de a szerződés két fél közt köttetik, és ha mi azon változtatást akarnánk tenni, akkor visszautasíthatjuk az egészet, de magán a szerződésen változtatni nincs módunkban. Elnök: Ha a mélt. főrendeknek aggályuk van e tekintetben, kétségen kívül visszautasíthatják és kérdést intézhetnek a kormányhoz aziránt, liogy kit fog érni azon teher? Én megvallom, megnyugtatva érzem magam az által, a mit most ministerelnök ur ő exeellentiája mondott, mert az állam az intézet vagyonának 1 csonkítását már szerződésileg sem engedheti meg. Mihelyt tehát a bélyeg és illeték-költség az intézet vagyonának csonkításával járna, maga az állam pótolná azt. En igy értettem a dolgot. A mi pedig Károlyi György gr v ő excellentiája előbbi észrevételét illeti, ugy hiszem, hogy miután az alapítók joga teljesen érintetlenül marad, igen természetes, hogy minden alapitónak jogában áll akár fiút, akár leányt ajánlani. (Felkiáltások: Ugy van!)
