Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.

Ülésnapok - 1872-53

24 LM. ORSZÁGOS ÜLÉS. be bevenni, melyeknek kifizetése a következő év­ben valószínű. Ha marad valami abból, akkor az a folyó évnek esik javára, s mindenesetre benne ma­rad az állam pénztárában; de ha a közlekedési miiiister azt elmulasztja, és az állam nem képes kötelezettségének eleget tenni, akkor, midőn a fizetés terminusa eljött, ez azt hiszem, oly könnyel­műség és Lűn volna a minisíer részéről, ki az állam hitelét ily módon koczkára teszi, hogy én legalább magamat annak nem akarnám kitenni. Szápáry Antal gr.: 0 exciája okoskodása megállhatna, ha kisebb összegről volna szó, hanem itt 19 millió forog szóban, annyi még sem lehet a különbség; lehet egy-két-három millió, de 19 mil­lió még sem lehet. Elnök: Ha nincs egyéb észrevétel, kimond­hatom határozatként, hogy a törvényjavaslat a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadtatik. [Helyeslés.) Zichy Viktor gr. jegyző [olvassa a törvény­javaslatot, mely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök : Ha nincs, ki szólni kívánna, méltóz­tassanak azok, kik a törvényjavaslatot mind bél­tartalmára, mind szerkezetére nézve elfogadják, ezt felállásuk által kijelenteni. [Megtörténik.) A több­ség a törvényjavaslatot elfogadja s e felől a kép­viselőház szokott módon értesíttetni fog. Következik az egyesült állandó pénzügyi és közlekedési bizottság jelentése az első magyar­gácsországi vasút kiépítéséről szóló törvényjavas­lat tárgyában. Zichy Viktor gróf jegyző [olvassa a jelentést). Elnök: A törvényjavaslat talán felolvasottul tekintethetnék az átalános vitára nézve, s az indo­kolást talán szóval méltóztatnék ő excelíentiája a miuister ur előterjeszteni. Tisza Lajos minister: Nagymélt. elnök, mélt. főrendek! A törvényhozás már évekkel ez­előtt meggyőződött arról, hogy Magyarország és Gácsország között vasúti összeköttetést létesíteni mig egyfelől a honvédelmi szempont sürgősen kö­veteli, addig másfelől kívánatos az azért, hogy a fejlődő északkelet és délnyugat közti kereskedelem mentől előbb mint legrövidebb utón Magyarországon keresztül vehesse útját. Ez indította a törvényhozást arra, hogy már évek előtt utasította a kormányt arra, hogy ezen Gáesországgal való összekötte­tés iránt tanulmányozásokat tétessen és a törvény­hozásnak ez iránt előterjesztéseket tegyen. Ezen tanulmányozások eredménye az volt, hogy három vonal iránt tett a ministerium a törvényhozásnak előterjesztéseket, azoknak kiépítését ajánlva, a me­lyeknek létesítése iránt határozatokat is hozott már a törvényhozás Egyike volt ezeknek a mun­kács-stryi, másika az eperjes-tarnovi, harmadik az úgynevezett első gácsországi vasút. Azonban agy különös mostoha sors érte ezen vonalakat; neve­zetesen, mig a munkács-stryi vonalnak gácsországi része ma már építés alatt van, addig közbejött akadályok miatt, — habár a magyar kormány is megtette a szükséges lépéseket, — a magyaror­szági részen még ma sem vétetett épités alá e vonal; ellenben mig az eperjes-tarnovi vonalnak magyarországi része már meg is nyílt, addig ugyanannak gácsországi része még épités alá nem vétetett; csak a harmadik, vagyis az első gácsor­szági vonal volt olyan szerencsés, hogy mindkét oldalon egyszerre megkezdetvén az épités, ma már alig egy pár száz öl hiányával ezen vasút készen van. Készen van ma is már, egyébiránt öt-hat hónappal később, mint a törvény értelmében ezen vonalat megnyitni kellett volna. Ezen késedelem főokát azon eddig alig tapasz­talt nehézségekben leli, melyek ezen pálya építé­sénél felmerültek, felmerültek pedig különösen az alagutakra nézve. Azonban miután az alagútnak hossza pár száz ölet tesz, addig, mig az alagút­nak gácsországi része is teljesen készen lesz, egy aránylag igen rövid vonalon a közlekedés tenge­lyen való összekötés által eszközölhető. A tör­vényhozás tehát azon intentiónak, hogy Gácsor­szág és Magyarország között egyszer már vasúti összeköttetés jöjjön létre, eleget tehet azon esetben, ha elfogadja a társulatnak azon ajánlatát, mely szerint azon összeköttetést időközben, mig az alagút végleg kiépül, a nélkül, i.ogy ez által az uta­sokra vagy az államra nagyobb teher súlyosodnak, tengelyen eszközli. Ezen indok vezetett engem arra, hogy feb­ruár hónapban, midőn ezen ajánlat nekem tétetett, a képviselőházhoz benyújtottam egy törvényjavas­latot, melynek czélja éppen az volt, hogy a Gáes­országgal való összeköttetés végre megnyittaíhas­sék. A képviselőház ezen indokot sziütén magáévá tevén, törvényi avaslatomat el is fogadta, azon módosítással, hogy annak meggátlása' czéljából,

Next

/
Oldalképek
Tartalom