Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.

Ülésnapok - 1872-75

LXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 141 nak. Én szintén megvallom, nem igen szeretném, hogyha ezen §. ugy a mint van, változatlanul megmaradna. En egyetlen egy expedienst tudnék, a nélkül, hogy bármit formuláznánk, és ez az, hogy hívjuk fel a képviselőháznak figyelmét azon hézagra és hiányra, a mely a nádori bíróság meg szüntetéséből következik, és kérjük fel arra, hogy ezen ügyekben eljáró hasonló hatóságról vagy bíróságról gondoskodni szíveskedjék. Ha ezen javaslatom egyébiránt elfogadásra nem találna, akkor kényszerűségből ugyan az eredeti törvény szerkezetéhez ragaszkodom. Hieronymi Károly helyettes államtitkár: Méltóztassanak megengedni, hogy még egyszer bátorkodom e tárgyban felszólalni. Hogy ezen §-t méltóztassanak az eredeti szerkezetben megtartani, a mellett szól egy, nem ugyan nagyon hosszú, hanem 6 évre terjedő praxis. Egy 6 évi praxis, a mely sokkal nagyobb fontosságú dologra terjed ki, ugyanazon elv alapját veti meg mint a mely a törvényjavaslat 5-ik szakaszában rejlik. E praxis azt mutatja, hogy az elvnek ilyetén alkalmazásával, semmiféle összeütközés, semmiféle súrlódás vagy nehézség nem történt eddig, és hogy ezen elv, melyet a kisajátítási törvény felállított, mindeddig tökéletesen helyesnek bizonyult. És igy nem látom át, miért kelljen egy eddig helyesnek bizonyult elvet elvetni. A mi pedig azokat illeti, miket Zichy Nándor gr. ő méltósága mondani méltóztatott, a kinek felszólalására különösen azon aggodalom nyújtott alkalmat, hogy ezen törvényjavaslat elfogadása által, a dolgoknak keresztülvitele nehezíttetik, bátor vagyok átalánosságban megemlíteni azt, hogy rendszerint az ilyen belvizek levezetése társulati utón fog történni közmegegyezéssel, és csak kivételesek lesznek azon esetek, a melyekben egyesek fognak ezen munkálatokra vállalkozni. Ha társulat fogja ezen munkálatokat végrehajtani, nagyon valószínű, hogy mindezen munkálatok a társulat területén belül fognak végeztetni, és ekkor a leges legritkább esetben lesz kisajátításra szükség. A mikor pedig ezen esetek nem fognak előfordulni, mikor t. i. először nem társulatok fogják ezen munkálatokat végrehajtani és másodszor midőn a munkálatok idegen területeken hajtatnak végre, akkor azon óvatosság, a mely ezen §-ban nyilvánul, nagyon is szükséges lesz, mert ott a hol ilyen idegen területek kisajátítása nem vétetik foganatba, ott ezen §. nem alkalmaztatik. A hol pedig ezen §. alkalmaztatni fog, ott ezen §. elég óvatos. Ezen okoknál fogva ismétlem abbeli kérésemet, méltóztassék ezen §-t ugy a mint van, eredeti szerkezetében elfogadni. (Felkiáltások: Maradjon !) Keglevich István gr.: Csak egy néhány szóval leszek bát'.r felelni arra, a mit a közlekedésügyi minister helyettese elmondott. 0 ugyanis magyarázatkép felhozta a kisajátítási tövényt, a melyben az mondatik, hogy azon esetben, ha több törvényhatóság területén történik a kisajátítás, akkor a törvényhozás, s nem a ministerium határoz. Részemről azonban arra kell figyelmeztetnem, hogy itt egy lényeges különbség létezik, a melyre én módosítván)'ómat alapítottam , és ez az , hogy t. i. azon törvény csak „országos müveletekről szól", holott a most szóban levő müveletek nem országos, hanem egyes „érdekeltek költségén" történnek, a mi nézetem szerint nagy különbség. A mi azt illeti, hogy egy embernek t. i. a ministernek bajos megadni a jogot, melynél fogva a kisajátítási kérdésekben döntsön, én azt hiszem, in praxi nem is fog előfordulni az az eset, hogy ő sértse az egyesek jogait az által, ha megadja a kisajátítás jogát, mert mihelyt nézetkülönbség merül fel, a minister a kisajátítási jogot nem fogja megadni, oly esetben pedig, a hol az ország érdeke meg fogja kívánni a kisajátítást, ez iránt törvényjavaslattal fog a törvényhozás elébe lépni. Tehát véleményem szerint az egyéni jog nem fog megsértetni. Elnök: Miután az indítvány támogattatott, a módositvány még egyszer fel fog olvastatni. Pallavicini Ede őrgr. jegyző (olvassa a módosítást, mely igy hangzik): „A belvizeknek idegen területeken való levezetésére szükséges árkok és egyéb építmények létesítése ezéljából szükséges előmunkálatokra az engedélyt, valamint a végleges építési engedélyt és ezzel kapcsolatban az 1868. 55. t. ez, értelmében a végleges kisajátítási jogot a közmunka és közlekedési ministerium adja meg." Elnök : A kik elfogadják a módosítást, méltóztassanak felállani, (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következnék gr. Zichy Nándor módo-