Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.

Ülésnapok - 1872-75

134 LXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. törvényjavaslat maga elé tűzött, feltétlenül helyeslem, az eszközöket, a melyek az egyes §§-okban foglaltatnak, átalánosságban szintén alkalmasaknak tartom a czél elérésére, s igy azt magam részéről a részletes vita alapjául elfogadom. {Helyeslés) Szápáry István gr.: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Meglehetősen kimerítették már e tárgyat az előttem szólók azon tekintetben, hogy eddigi törvényeink minő intézkedéseket tartalmaznak e tárgyra nézve. Erre vonatkozólag tehát nem szólok ; és csakis néhány felvilágosító észrevételem volna, arra vonatkozólag, mit a törvényjavaslat követel és elérni óhajt. A törvényjavaslat azt óhajtja. hogy a Id-tokosok többsége határozzon a felett, vájjon lehetséges-e levezetni egy vagy másik vizet? Eddigi törvényeink csak folyamokról szólanak s a folyóknál van kisajátítási jog; de nincs a belvizeknél, a melyeknél a czélba vett munkákat minden egyes ember ellenállása megakadályoztathatja, mely körülmény által lehetetlenné tétetik az, hogy nagyobb érdekeltség keletkeznék, a czélba vett szándék érvényesítésére. A mi azon befolyást illeti, melyet e törvényjavaslat a municipiumoknak ad, én épen a közérdek szempontjából óhajtok nagyobb befolyást biztosíttatni az alispánnak; mert eddigi törvényeink szerint, nemcsak a végleges, hanem ideiglenes kisajátítás is a törvényhozáshoz van utalva. Pedig, nem szükség hosszasan bizonyítgatnom, lehetnek oly sürgetős esetek s magam is tapasztaltam kiküldetésem alkalmával, hogy vannak esetek, melyekben szükséges, hogy az alispán fel legyen hatalmazva rögtön intézkedhetni, hogy egyik vagy másik oly lecsapolás megtörténhessék, a mely nem lényeges kisajátítási kérdést érint, tehát nem valamely jog elvételét, hanem valamely földterület megvédését czéJozza. A mi e törvényjavaslat elfogadása ellen felhozatott, hogy t. i. azon' minister, ki ezen törvényjavaslatot benyújtotta, nem ül székén, ezt szintén nem tartom elégséges érvnek, mert ha e tárgyban kérdések tétetnek, azokra a választ bizonyosan meg fogja adni a kormány képviselője, vagy egy másik minister; mert meg vagyok győződve arról, hogy valamint minden törvényjavaslat, ugy a jelenlegi is, az összes ministerium hozzájárulásával terjesztetett a törvényhozás elé, s igy a ministerium felelősséget is fog vállalni ezen törvényjavaslatért. Nem tartom roegállhatónak azon megjegyzést sem, hogy ezen törvényjavaslat a hitel csökkenését fogja előidézni, sőt épen ellenkezőleg azt tartom, hogy e törvényjavaslat rendelkezéseinek életbe léptetése fogja képezni az eszközt, mely által a hitel alapja s igy maga a hitel is meg fog szilárdulni. Tekintsünk csak az alföldre, hol számos földterület létezett, melyre nem a jelenlegi, hanem a régi törvények szerint szabadon bocsátották a vizet. E földterületek azóta megmentettek, fölszántattak, bevettettek, s most a hitel oly alapját képezik, mely eddig számbavehető e szempontból épen nem volt. — Ha már most a XL. t. ez. értelmében ma a vizek szabad lebocsátása e földterületekre megengedtetnék, ez által oly érdekek sértetnének meg, a melyek sokkal fontosabbak nemzetgazdászati és jogi szempontból, sem hogy azok biztosítása czéljából nem volna a törvényhozás kötelessége a kellő intézkedéseket megtenni. Látjuk, hogy a folyók törvényeink által oltalmaztatnak, ott van pl. a gáttörvény. Hanem az eddigi belvizek lecsapolása után felépített csatornák mindeddig a jó isten felügyelete alatt állanak, pedig azok fentartása kétségtelenül az egész vidék érdekében fekszik. Az is egyik czélja a jelenlegi törvényjavaslatnak, hogy eziránt a kellő intézkedés megtörténjék. Minthogy pedig én e téren ujabb bonyodalmakat előidézni nem akarok, az elősorolt indokoknál fogva elfogadom a törvényjavaslatot. (Helyeslés,) Tomcsányi József békési főispán: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Átalános azon nézet, s alig is lehet más, minthogy ezen törvényjavaslatnak keresztülvitele igen szükséges. A ki erről meg nem győződött, annak ajánlom, hogy menjen le nedves esztendőkben az alföldi rónákra és azonnal meg fog győződni, hogy az ottani viszonyok elkerülhetlenné teszik a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban foglalt intézkedéseket. Ezen elkerülhetlen szükség azon érvvel, hogy a belvizek szabályozását a többi kérdéssel összefüggő teendőktől külön váltan keresztülvinni nem időszerű, meg nem dönthető , mert ha mindig arra várunk, hogy a teendők s az egymással