Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.

Ülésnapok - 1872-52

LII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 7 akoz, hogy ama csekély nehézségek eloszlathassanak és a bankot addig föl nem állítaná, míg kívánsága nem teljesíttetik. Nézetem szerint egészen más akadálynak kell itt lennie. Igen természetes, s mindenki tudja, hogy azon rövid idő alatt, mióta ezen törvényjavaslat az alsóházban elfogadtatott, a pénzviszonyok igen nagy mérvben változtak. Egyedül ez az oka, hogy ily kérelmekkel járulnak a felsőházhoz, melyeket általa el akarnak fogadtatni, mert előre látván, hogy 200 frtra nem lesz 70 írt biztos nyeremény, de még kevesebb sem, mert talán kevesebbel is megelégednének — a felsőházat arra akarják bírni, hogy azon módosítások által a dolog halasztassék; küldessék vissza a törvényjavaslat az alsóházhoz, és addig ők talán a pénzpiacz változott viszonyai folytán elérhetik azt, hogy a szemök előtt lebegő 70 frtos ágipt megnyerhessék. És miután ez az én nézetem, és más okot nem találok, kérem a méltóságos főrendeket, hogy mindazok, kik a bank felállításának szükségét átlátják, kik meg vannak győződve arról, hogy ezen intézet mielőbbi életbeléptetése szükséges, hogy ennek a kereskedelem nagy hasznát veendi, méltóztassanak elfogadni a törvényt ugy, a mint az alsóház elfogadta, nehogy különben a módosítások folytán a bank létesítése tovább is haladékot szenvedjen. Ez által kettőt nyerünk : vagy van szándéka a banknak megalakulni, és akkor meg fog alakulni, vagy nincs, és akkor meg lesz az alkalom és az előny, hogy a külföldi pénz bizonyosan fog rá reflectálni, hogy megkaphatjuk ezüstben azon tőkét, melyre szükségünk van, és akkor rövidebb idő alatt fogunk ezekkel végezni, mintha a törvényjavaslat általunk az alsóházhoz vissza küldetvén, újra megváltoztatva, megint tárgyalás alá jön. Méltóztassanak tehát a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadni, Eötvös Dénes b: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Miután ezen előttünk fekvő törvényjavaslat ellen már felléptem, illendőnek tartom most is felszólalni, annak bebizonyítására, hogy 24 óra alatt véleményem nem változott meg, azon aggályaimmal, a melyeket tegnap már a conferentiában előadtam, ma ismét a nagyméltóságú főrendi házat untatni nem merészelvén. Ezen tárgynál főkép három dologra ügyeltem. Először arra, hogy ezen most felállítandó bankintézet pénzügyi fejlődésünkre káros hatással ne lehessen, és annak természetes kifejlődését ne akadályoztathassa. Másodszor, hogy az, a mennyire pénzerőnk engedi, magyar legyen. Azt, hogy magyar, nem a nyelvben magában keresvén, az iránt csak annyiban térvén el a főrendi ház bizottságának véleményétől, hogy a czímet vagy csak magyarul és németül, — vagy pedig a melleit fraucziául és angolul is kívánnám kitétetni, épen semmi okot nem látván abban, hogy ha angolul ki lesz téve a czím, miért mellőztessék az elterjedtebb franczia nyelv. És azért, hogy ezen intézet magyar és mennél népszerűbb legyen, Cicerónak a ne plurimi valeant plurimum elvét, a jogokkal felruházott actionariusok oly eensusával óhajtottam volna összhangzásba hozni, hogy az azoknak az iránti érdekeltségét nevelje, minthogy kivált pénzintézetek akkor virágoznak leginkább, ha mennél többektől felkaroltatnak és kihireszteltetnek. Harmadszor, hogy annak egész szerkezete olyan legyen, a minőnek egy törvény által szentesitett pénzintézet szerkezetének lennie kell. Ezeknél fogva igénytelen véleményem szerint az iránt, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat, ugy, a hogy most szerkesztve van, megfelel-e az általam kitűzött kellékeknek, kételyeim lévén, azt az átalános vita alapjául nem fogadom el. Radvánszky Antal főispán: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Azon elvből indulva ki, hogy pénzszükségben szenvedő állam csak ugy segíthet alaposan magán, hogy ha külföldön olcsó pénzhez juthat, miután hazánkban a szükség igen érezhető és mint látjuk, nagyon is nyomasztó, véleményem szerint ezen bajon egyedül ugy volna alaposan segítve, ha f. Italáltathatnék és megnyittathatnék azon rév, melyen a pénzben bővelkedő országokból olcsó tőkék folyhatnak be a hazába. Ezt eszközölni és létrehozni egy banknak volna feladata. Csekély véleményem szerint azonban a leszámítoló bank felállítása által'ezen ez él csak egy részben fog eléretni, de nagyrészben vagy tökéletesen nem fog eléretni. A törvényjavaslat szerint az engedményesek megtartják a 25 millió kétharmadát önmaguk számára, egyharmadát pedig nyilvános aláírásra bocsátják. A 25 milliónak tehát meg lesz az alapja, de nem lesz alapja a később kibocsátandó 25 milliónak, mert ezek j checkekkel vagy valamely más pénzjegyekkel