Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.

Ülésnapok - 1872-75

LXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS, 125 — ha ezen törvényjavaslat el lesz fogadva — reá lesz irva, hogy az állam azokért kezes és kész­fizető : oly óriási különbség van, mint az ég és föld, az éj és nappal között. így tehát, ha ezen prioritások semmit sem fognak érni. és talán még a semminél is kevesebbet, hogy ha ezen törvény­javaslat elvettetik, ezen prioritások, ha ezen tör­vényjavaslat elíogadtatik, és ha egyszer sane­tionálva lesz , igen nevezetes Összeget fognak kép­viselni és igen értékesek lesznek. Én példákkal fogok szolgálni ezen állitásomnak bebizonyítására, és mert ily példákkal szolgálhatok, nekein az optió tekintetében semnűnenrű aggodalmam nincs. Az optió nem az, mintha ezen bankárok nem akar­nák a prioritásokat beváltani; ők azzal tisztában vannak, hogy ezeket be akarják váltani, mert az reájok nézve nyereség. Az a bankár, a ki üz­letet akar csinálni, nem arról gondoskodik , hogy 6,7,8 vagy 9%-ot szerezzen magának, ez nem az ő feladata, ezt bizza azokra, a kik biztos és jó papírokba akarják pénzöket elhelyezni, a kik ha lehetséges a kamatlábat 5-ről 6-ra, 6-ról 7-re, fogják felemelni. Ebben a bankár nekik talán segédkezet nyújt , de e mellett ő üzletet akar csi­nálni , az üzlet pedig nem a magas kamatláb mel­letti pénzelhelyezés, hanem a nyereség. A nyere­séget, pedig csak ezen utón érhetni el. Arra, a mi itt mondatott, hogy a consortium 6IY2 kamatlábbal, a mi, miután arányban veendő körülbelől 70°/ 0-ra felmegy, nem tartozik a prioritá­sokat beváltani, hanem csak az optiót tartotta fen magának: azt állítom, hogy ez igen nye­rességes üzlet magára a consortiumra nézve. Én részemről mit sem óhajtottam volna inkább, mint azt, hogy a kormány eszközölte volna ki azt, hogy ezen követeléstől a consortium álljon el; de ezt a consortium a világért sem teszi, mert ebben áll az ő nyeresége. Én tehát ezt inkább onusnak, in­juriának tekintem; hanem hiába akkor, midőn egy ország pénzre szorul, midőn a bankárokkal szerződik, kettőn áll a vásár. Az egyik ad, a másik vesz, az egyik kér, a másik engedélyez. Finaneziális dolgokban olyan feltevésre, hogy az égboltozat leszakad és az állam összeroskad, nem adok semmit sem, mert itt pénzbeli inductiók •szükségesek. E pénzbeli inductiókat pedig azon­nal elő fogom hozni és talán sikerül a mélt. főren­deket arról meggyőzni, hogy itt attól nem kell tartani, hogy az optiót nem fogja a consortium ér­tékesíteni , mert léteznek és pedig solid alapokra fektetett vállalatok, a melyeknek szinten ilyen prioritásai vannak. Ilyen nevezetesen az állam­vasuti társulat is; — és itten unalmas és száraz dolgokat vagyok kénytelen felhozni, de erről én nem tehetek, mert finaneziális dolgoknál számok felsorolása csaknem kikerülhetlen. — Az állam vasút kibocsátott 3%-os 500 frankos névértékű kölcsönt, mely most 140-en áll papirpéuzben; ha­sonló kölcsönt bocsátott ki a déli vasúttársaság is, még pedig roppant nagy mennyiségben, és azon kölcsön, mely ugyanazon feltételek közt, éppen ott.hol az államvasút kölcsöne, t. i. Parisban bocsát­tatott ki: jelenleg 110—111-en áll. E külömbség oka abban fekszik, hogy az államvasút viszonyai rendezettebbek, hogy az sokkal jobban van ke­zelve, és kevesebb kölcsönre szorul mint a déli vasúttársaság; ebből származik a külömbség , mely 30 frt vagy 70 frankban nyer kifejezést. De most menjünk át valami másra. A déli vasúttársaság 1870-ben szerződést kötött az álla­mai , mely szerint köteles lett bizonyos vonala­kat az állam subventiója mellett kiépíteni, kü­lönösen a Sz.-péter-fiumei és a villach-brixeni vo­nalakat. Erre a déli vasúttársaság kénytelen volt egy 40 milliós kölcsönt felvenni. Ezen kölcsön­nél szükséges volt, és erre kötelezte is magát az állam, nem a magyar, hanem az osztrák ál­lam, hogy ezen kölcsön prioritások hátsó lapjára rá írassék az, mit m ost tőlünk a magyar államtól kivan a consortium. Es most méltóztassanak a külömb­séget megnézni, a midőn ott a déli és állam­vasút közt az arány ugy áll mint 140—110-hez, ezen föltételek mellett kibocsátott kölcsönnél a déli vasúttársaság 100 frtos papírjait 96-on volt képes kibocsátani és ezen 100 frtos 5%-os prio­ritások jelenleg 97-en állanak. Az államvasut­társaságnak is vannak ily prioritásai, melyek 5%-ot kamatoznak és ezek 106-on állanak. 106 és 97 közt 9 frt a külömbség, míg amott a különbség 30 frt. Még más valamivel is akartam ezen pénz­műveletet összehasonlitani. Magyarország pénz­beli sáfárkodásának kezdetén azt találta szüksé­gesnek , hogy a vasutak állampénzekkel épít­tessenek. Ezen vasutak építésére a vasúti köl­csön vétetett fel, mely kibocsáttatott névszerinti

Next

/
Oldalképek
Tartalom