Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.

Ülésnapok - 1872-75

LXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS, 125 — ha ezen törvényjavaslat el lesz fogadva — reá lesz irva, hogy az állam azokért kezes és készfizető : oly óriási különbség van, mint az ég és föld, az éj és nappal között. így tehát, ha ezen prioritások semmit sem fognak érni. és talán még a semminél is kevesebbet, hogy ha ezen törvényjavaslat elvettetik, ezen prioritások, ha ezen törvényjavaslat elíogadtatik, és ha egyszer sanetionálva lesz , igen nevezetes Összeget fognak képviselni és igen értékesek lesznek. Én példákkal fogok szolgálni ezen állitásomnak bebizonyítására, és mert ily példákkal szolgálhatok, nekein az optió tekintetében semnűnenrű aggodalmam nincs. Az optió nem az, mintha ezen bankárok nem akarnák a prioritásokat beváltani; ők azzal tisztában vannak, hogy ezeket be akarják váltani, mert az reájok nézve nyereség. Az a bankár, a ki üzletet akar csinálni, nem arról gondoskodik , hogy 6,7,8 vagy 9%-ot szerezzen magának, ez nem az ő feladata, ezt bizza azokra, a kik biztos és jó papírokba akarják pénzöket elhelyezni, a kik ha lehetséges a kamatlábat 5-ről 6-ra, 6-ról 7-re, fogják felemelni. Ebben a bankár nekik talán segédkezet nyújt , de e mellett ő üzletet akar csinálni , az üzlet pedig nem a magas kamatláb melletti pénzelhelyezés, hanem a nyereség. A nyereséget, pedig csak ezen utón érhetni el. Arra, a mi itt mondatott, hogy a consortium 6IY2 kamatlábbal, a mi, miután arányban veendő körülbelől 70°/

0-ra felmegy, nem tartozik a prioritásokat beváltani, hanem csak az optiót tartotta fen magának: azt állítom, hogy ez igen nyerességes üzlet magára a consortiumra nézve. Én részemről mit sem óhajtottam volna inkább, mint azt, hogy a kormány eszközölte volna ki azt, hogy ezen követeléstől a consortium álljon el; de ezt a consortium a világért sem teszi, mert ebben áll az ő nyeresége. Én tehát ezt inkább onusnak, injuriának tekintem; hanem hiába akkor, midőn egy ország pénzre szorul, midőn a bankárokkal szerződik, kettőn áll a vásár. Az egyik ad, a másik vesz, az egyik kér, a másik engedélyez. Finaneziális dolgokban olyan feltevésre, hogy az égboltozat leszakad és az állam összeroskad, nem adok semmit sem, mert itt pénzbeli inductiók •szükségesek. E pénzbeli inductiókat pedig azonnal elő fogom hozni és talán sikerül a mélt. főrendeket arról meggyőzni, hogy itt attól nem kell tartani, hogy az optiót nem fogja a consortium értékesíteni , mert léteznek és pedig solid alapokra fektetett vállalatok, a melyeknek szinten ilyen prioritásai vannak. Ilyen nevezetesen az államvasuti társulat is; — és itten unalmas és száraz dolgokat vagyok kénytelen felhozni, de erről én nem tehetek, mert finaneziális dolgoknál számok felsorolása csaknem kikerülhetlen. — Az állam vasút kibocsátott 3%-os 500 frankos névértékű kölcsönt, mely most 140-en áll papirpéuzben; hasonló kölcsönt bocsátott ki a déli vasúttársaság is, még pedig roppant nagy mennyiségben, és azon kölcsön, mely ugyanazon feltételek közt, éppen ott.hol az államvasút kölcsöne, t. i. Parisban bocsáttatott ki: jelenleg 110—111-en áll. E külömbség oka abban fekszik, hogy az államvasút viszonyai rendezettebbek, hogy az sokkal jobban van kezelve, és kevesebb kölcsönre szorul mint a déli vasúttársaság; ebből származik a külömbség , mely 30 frt vagy 70 frankban nyer kifejezést. De most menjünk át valami másra. A déli vasúttársaság 1870-ben szerződést kötött az államai , mely szerint köteles lett bizonyos vonalakat az állam subventiója mellett kiépíteni, különösen a Sz.-péter-fiumei és a villach-brixeni vonalakat. Erre a déli vasúttársaság kénytelen volt egy 40 milliós kölcsönt felvenni. Ezen kölcsönnél szükséges volt, és erre kötelezte is magát az állam, nem a magyar, hanem az osztrák állam, hogy ezen kölcsön prioritások hátsó lapjára rá írassék az, mit m ost tőlünk a magyar államtól kivan a consortium. Es most méltóztassanak a külömbséget megnézni, a midőn ott a déli és államvasút közt az arány ugy áll mint 140—110-hez, ezen föltételek mellett kibocsátott kölcsönnél a déli vasúttársaság 100 frtos papírjait 96-on volt képes kibocsátani és ezen 100 frtos 5%-os prioritások jelenleg 97-en állanak. Az államvasuttársaságnak is vannak ily prioritásai, melyek 5%-ot kamatoznak és ezek 106-on állanak. 106 és 97 közt 9 frt a külömbség, míg amott a különbség 30 frt. Még más valamivel is akartam ezen pénzműveletet összehasonlitani. Magyarország pénzbeli sáfárkodásának kezdetén azt találta szükségesnek , hogy a vasutak állampénzekkel építtessenek. Ezen vasutak építésére a vasúti kölcsön vétetett fel, mely kibocsáttatott névszerinti