Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.

Ülésnapok - 1872-75

LXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. \\q fejtegetni, mennyire sürgős a tárgy, mely már is némileg elkésett. (Helyeslés.) Elnök: Ha nines észrevétel, tehát első he­lyen fog tárgyaltatni a keleti vasút függő adóssá­gainak rendezéséről szóló törvényjavaslat. {He­lyeslés.) Mindenekelőtt felkérem a jegyző urat, szí­veskedjék először a törvényjavaslatot s azután a ministeri indokolást felolvasni. Vay Béla b. jegyző (olvassa a keleti vasút függő' adósságainak rendezéséről szóló törvényjavas­latot és a ministeri indokolást). Elnök: Kivánnak-e a mélt. főrendek a beter­jesztett irományok közül raég valamit felolvastatni? {Felkiáltások: Nem kívánunk!) Méltóztassanak te­hát a mélt. főrendek e törvényjavaslat lényege, elve és különösen a felett nyilatkozni, vájjon e törvényja­vaslatot a részletes vita alapjául átalánosságban elfogadják-e vagy sem ? Szlávy József ministerelnök és pénz­iigyminister: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek ! A méltóságok előtt fekvő törvényjavas­lat nem végleges megoldása egy hoszabb idő óta magán-körökben, a honi és külföldi sajtóban, s a magyar képviselőházban sokat, több-kevesebb in­gerültséggel vitatott, sok gyanúra okot szolgálta­tott kérdésnek. Ha e kérdést egyszerre, egész ki­terjedésében és végleg megoldani lehetséges volna, úgy ezt nálam senki jobban nem kívánná. Azt hiszem azonban, a mélt. főrendek egyetértenek ve­lem abban , hogy mielőtt ezen kérdésnek végleges megoldása megtörténhetnék, tisztába kell jönnünk aziránt, vajon van-e és mennyi alapja mindazon vélelmek- és gyanúsításoknak, a melyek ezen kér­déssel összefüggésbe hozatnak. Vannak-e , és kik azok, a kiket méltán okozhatni a keleti vasút pénz­ügyi bonyodalmaiért? Vannak-e és kik azok, a kik ezért felelősségre vonhatók, esetleg, hogyan és miféle utón érvényesíthető ezen felelősségre vo­nás ? Végre vannak-e olyan jogos vagy méltányos okok, a melyek a magyar államot arra bírhatják, hogy némi tekintetben maga részéről is közremű­ködjék ezen pénzügyi bonyodalmak enyhítésére és megszüntetésére ? Mielőtt mindezen kérdések eldöntetnének, és mielőtt ezek iránt tisztában volnánk, a kérdés ösz­szes és végleges megoldása, úgy hiszem, nem történhetnék meg a nélkül, hogy kitegyük magun­kat azon veszélyeknek, hogy vagy az állam vé­tetnék túlságosan igénybe, vagy pedig a részvé­nyesek érdekeikben mélyen sértetnének, a kikről megengedem, hogy érdekeik megóvásában talán nem voltak eléggé előrelátók, de a kik minden­esetre jóhiszemüleg fektették e vállalatba pénzö­ket, és azon meggyőződésben és Mezemben, hogy a magyar állam garantiája őket a veszteségtől meg fogja óvni. Mielőtt, mondom, ezen kérdések meg­oldatnának, ezen ügy végleges megoldásának helye nem lehet. Hogy ez történhessék, el kell várnunk azon bizottság működésének befejezését, mely e ezélból a képviselőház által kiküldetett. Az események azonban úgy alakultak, hogy ezen ügynek végleges megoldását addig is tétlenül bevárnunk nem lehetett. Nem akarom a méltóságos főrendek előtt hosz­szasan előadni a keleti vasút történetét, mely, úgy hiszem, mindnyájunk előtt löbbé-kevésbbé ismere­tes: hanem igen röviden dióhéjba szorítva kívánom fölemlíteni azt, a mi a jelen törvényjavaslattal szo­rosabb összefüggésben van. Tudva van a méltóságos főrendek előtt, hogy a keleti vasút concessiója kiadatott 1868-ban Wa­ring és társainak, tudva van méltóságtok előtt, hogy Waring és társai ezen engedélyt átruházták az angol-osztrák bankra, ez ismét egy részvény­társulatra , a mely elfogadta a Waring és az angol­osztrák bank között kötött szerződést, a mely szer­ződés szerint Waring volt az építési vállalkozó. 0 el is kezdte az építkezést, de csak hamar, már 1871-ben, versengések, egyenetlenségek keletkez­tek az igazgató-tanács és Waring közt. Az igaz­gató-tanács meggyőződött arról, hogy Waring kö­telezettségeinek eleget tenni nem képes, és igy történt, hogy 1871 júliusában az igazgató-tanács egyességre lépett vele, őt minden további kötele­zettsége alól felmentette, az építést pedig maga az igazgató-tanács folytatta. Az akkor még megvolt építkezési alaptőke azonban csakhamar kimerült, ugy hogy 1872-nek ugy hiszem márcziusában már tökéletesen kifo­gyott , minek következtében az igazgató-tanács közgyűlést hivott egybe május 23-ikára, a mi­koron nem jelenvén meg kellő számmal a tagok, június 3-ára uj közgyűlés hivatott össze. Az ezen közgyűlésen hozott határozattal az igazgató-tanács felhatalmaztatott arra, hogy az épités folytatására

Next

/
Oldalképek
Tartalom