Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.
Ülésnapok - 1872-18
84 XVII.I ORSZÁGOS ÜLÉS. van szerencsém annak véleményes jelentését tiszteletteljesen benyújtani. Elnök: Nem tudom, kivánják-e a inéit, főrendek érdemleg tárgyalni, ha igen, azon esetben kérném, hogy a mélt. főrendek közül valaki sürgősségi indítványt tegyen. {Szünet) Ha méltóztatnak a sürgősségi indítványt általam megtettnek tekinteni, akkor bátor vagyok kérni a mélt. főrendeket, hogy méltóztassanak azok, kik a törvényjavaslatot ma kívánják tárgyalni, felállaui. {Megtörténik.) A sürgősségi indítvány nem fogadtatik el, s igy a házszabályok értelmében a jelentés tárgyalását a szombati ülésre tűzöm ki. Cziráky János gr. A tárgy magában véve oly csekély értékű és érdekű, hogy talán kár volna félbeszakítani azon bizottsági tárgyalásokat, melyek a mélt. főrendek mai határozata következtében a főváros rendezéséről szóló törv.-javaslatra vonatkozólag, a jogügyi bizottság kebelében fognak megindittatni. Azt hiszem, hogy ugyanakkor, midőn az erről szóló jelentés fog tárgyalás alá kerülni, ezen csekély tárgyat is napirendre lehetne tűzni és igy csak akkor tartani érdemleges ülést. {Helyeslés.) Elnök: Tehát akkorra kívánják a főrendek halasztani, mikor a főváros rendezéséről szóló törv.-javaslatra vonatkozó jelentés fog beadatni. A mai ülés tárgyát képezi még a Keglevich István gr. által beadott indítvány feletti határozathozatal. Prónay Dezső b. jegyző {olvassa az indítványt*). Elnök: A múlt alkalommal arról volt kérdés, hogy az indítvány tárgyalására külön nap tüzessék-e ki, vagy pedig a közlekedésügyi bizottságnak adassék ki véleményadás végett. E kérdés felett méltóztassanak most határozni. Cziráky János gr. Méltóságos főrendek! Véleméuyem szerint az indítvány maga csak azon átalános és közösen táplált óhajt foglalja magában, hogy a közlekedési ministerium részéről tör : tennének azon intézkedések, melyek egy kimerítő vasut-törvényjavaslatra vonatkoznak. Ez iránt már azon alkalommal, midőn Keglevich István gróf ezen indítványt benyújtotta, maga a köz*) Lásd a (XIV. ülés) G7-ik lapon. lekedési minister ur készségét nyilvánította, s kijelentette, hogy a vasúti törvényjavaslatra vonatkozólag az előmunkálatok már folyamatban vannak. Tiszteletteljes véleményem tehát oda irányul, hogy szükségtelen volna ez iránt a közlekedési bizottságot külön meghallgatni, hanem lehetne talán ezt az indítványt érdemleges eldöntés végeit ugyanazon ülésben napirendre kitűzni, a midőn majd a montenegrói postaszerződés fog tárgyaltatni. Prónay Gábor b. Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! Azt hiszem, hogy talán nem érünk czélt, ha mindent egy napra halasztunk. Ezt a tárgyat ma is be lehet végezni. Rövid akarok lenni. Keglevich gróf nézetét és indítványát egészben pártolom, hanem azt hiszem, hogy a közlekedési ministerium első teendője és kötelessége lett volna, ily tervet megállapítani már akkor, midőn az első vasút építéséről terveit beadta. Mert most ugy jön ki a dolog, hogy egy deák példabeszéddel éljek, nem mint mondani szokták, filius ante patrem, hanem mint íilius post patrem, mert legelőször minden utáuna következő vasút építkezése és egyátaláu minden vasúti combinatio sokkal jobban sikerül vala, hogy ha ezen eszmének már akkor elég tétetett volna. Mert ha az öszszes hálózat előttünk áll, kérdést sem szenved, hogy sokkal czélszerübben lehetett volna intézkedni, mint partialis intézkedések által. Én tehát tökéletesen pártolom Keglevich gróf indítványát, annyival inkább, mert ő excellentiája a közlekedési minister ez iránt készségét nyilvánította. Keglevich István gr. Az igen t. előttem szólónak csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy indítványom nem annyira recriminatio akar lenni a múltra nézve, mint inkább orvoslás a jövőre nézve. Az igaz, hogy sok vasút épült már nálunk, a melyek másként, rendszer mellett épülhettek volna, de mind a mellett azonkívül még más teendők is vannak. Épültek fővonalok, de e mellett háromszor vagy még többször annyi más vasút, csatornák, kőutak vannak hátra, miknek épülniük kell. Es ezekre nézve is tökéletes rendszer hiánya és a világos elveken alapuló nézetek tökéletes hiánya uralkodik mind a közönségnél, mind irányadó körökben, legalább ezt kell feltennem; mert különben a nyilvánosság előtt ismeretesek lennének azon nézetek, melyek a kormány előtt mérvadókul szolgál-