Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.

Ülésnapok - 1872-14

XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS 75 Pallavicini Ede őrgróf jegyző (olvassa a 28. %-t). Tisza Lajos közlekedési minister: Ezzel látom bebizonyithatónak azt, hogy nem fog kira­gadfatni a nagy-szombat-hmdenburgi vonal, mely a legjövedelmezőbb és megnyittatni, a többi pedig ad graecas calendas elodáztatni. A kormánynak fel­ügyelete van az épités menete fölött, a kormány­nak kezében van megadni vagy meg nem adni az engedélyt a megnyitásra, s igy határozottan ott van a vonalok részletekbeni megnyitására adható engedély is. Ki van mondva, hogy a mennyit az egyik irányban építeni és megnyitni akarnak, kö­rülbelül annyit kell a másik irányban is épiteniök s egyidejűleg megnyitni. Felfogásom szerint a vo­nalok éppen ugy vannak combinálva, hogy a jöve­delmező és a kevésbbé jövedelmező vonalok össze vannak kötve. A másik kérdés a lipótvár-üzbéki vonalat illeti és ezen kérdés tulajdonkép az, hogy mint véleke­dem énji nyitrai vasútról. En, méltóságos főrendek, azt hiszem, hogy nekem itt nincs véleményszabad­ságom. Itt már a törvényhozás határozott s nekem itt csak végrehajtanom kell, ha csak a törvényhozás más valamit nem parancsol. (Helyeslés.) Tehát nekem mindig azon föltétellel kell a jövőre építendő vasutakat létesítenem, hogy a tör­vényhozás által már megállapított hálózathoz csat­lakozzanak. Keglevich István gróf: Ha szabad, csak néhány szót leszek bátor mondani. Mindezen két válaszszal az én kérdéseimre nincs felelve, mert én az első kérdésben azt kérdeztem, biztositva van-e a pozsonyi hid kiépítése, a másodikban pedig azt, mi történik a nyitrai vasúttal ? Miután a minister ur erre azt mondja, hogy e tekintetben egyéni nézete nem lehet: feladata teljesíteni a törvényt; most azt kérdem, hogy miért nem teljesíttetett tehát azon törvény, mely a nyitrai vasutat két év alatt kiépít­tetni, és a forgalomnak 1872. végére vagy 1873. elejére átadatni rendeli? Most már 1872 végén va­gyunk, s igy már meg kellene nyittatnia azon vo­nalnak. Újból kérdem tehát, miért nem teljesíttetett azon törvény ? Tudtommal az első társulat, mely a kiépítést átvállalta, rég nem létezik, a másodiknak cautiója a coulissák mögötti hirek szerint — lehet, hogy nem állelenyészett, tehát ez is megszűnt s igy most nincs társulat, mely az építést eszközölné. Azt mondám, ezek hirek s éppen azért kérek felvilágo­sítást. Tisza Lajos közmunka és közlek. minis­ter : Bennem a hiba, a mennyiben nem tudom a ki­fejezéseket átvitt értelemben megérteni. Ha méltóz­tatott volna azt kérdezni, miért nem építtetett ki azon vonal és nem azt, hogy mi nézetben vagyok iránta, már előbb feleltem volna. Tehát nem épült ki egészen egyszerűen azért, mert, miként tudni mél­tóztatnak, az engedélyes visszalépett az engedély­től, minek eredménye az lett, hogy az általa letett cautiót a kormány lefoglalta, zár alá helyezte. (He­lyeslés.) A dolog ezen stádiumában a kormánynak nagyon természetesen arról kell gondoskodnia, hogy azon vasút kiépítését más úton-módon létesithesse. (Helyeslés.) E kérdésre vonatkozólag feleletem más nem lehet. A pozsonyi hidra nézve pedig válaszom az, hogy a kormánynak ezen pálya kiépítésénél oly mérvű felügyelet van fenntartva, milyen — a kik vasutügyékkel foglalkoznak, tudni fogják — eddig egy pályával szemben sem volt. (Igaz ! Ugy van!) A kormány felügyeleti köréhez tartozik pedig egyebek közt nem engedni, hogy az építkezés egyik vagy másik ponton elhanyagoltassék s mielőtt az épités teljes mérvben keresztülvitetett, a pálya a forgalomnak átadassék. Ha az engedélyesek e föl­tételeket teljesíteni vonakodnának, a kormánynak joga van őket arra szorítani. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs, ki szólni kíván, méltóztas­sanak azok, kik az imént tárgyalt, s a sopron-po­zsony-lundenburg-vágvölgyi vasútvonalról szóló törvényjavaslatot és engedély-okmányt mind átalá­nosságban, mind készleteiben elfogadják, felállani. (Megtörténik.) Tehát elfogadtatott; miről a képvi­selőház a szokott módon értesíttetni fog. Magától értetik, hogy a jegyzőkönyvbe bele fog foglaltatni azon három alapfeltétel, mely az egyesült hármas állandó bizottság által javasolva volt, jeléül annak, hogy csak ezen három alapfelté­telhez fogják a méltóságos főrendek, — mint jelen­leg is tették, — jövőben is alkalmazni hozzájárulá­sukat. Most következik a Győrtől Sopronon át Eben­furt irányában az ország határa felé építendő vas­útról szóló törvényjavaslat részletes tárgya­lása. Cziráky János gróf: Méltóztassék talán fel­10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom