Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.

Ülésnapok - 1872-8

vm. ORSZ gedem és meglehet, hogy ezen országgyűlés alatt a vallási kérdések is tárgyalás alá fognak kerülni, és a mennyiben azt a viszonyok és körülmények szükségessé fogják tenni, megoldást találni. Erre tehát nem is terjeszkedem ki. Vájjon megpendittessék-e ezen kérdés e helyen is, vagy sem, e tekintetben csak azon meggyőződésemet vagyok bátor kijelenteni, hogy akkor, midőn látjuk, hogy a vallási kérdések világszerte nagy mozgalmakat és hullámzást idéznek elő, a kormány legnagyobb bölcsességét látom abban, hogy ezen kérdést azon számos elintézésre váró tárgy közül külön fel nem emiitette és igy ezen ügynek szőnyegre hozatalát nem hangsúlyozta. Én azt hiszem, csak a közjónak teszünk szolgálatot akkor, ha sok bajaink közte kérdéseket jelenleg mellőzzük, és azért részemről is azt ajánlanám, hogy szorítkozzunk csupán arra válaszfeliratunkban, mi a trónbeszédben érintetik. Ezért is részemről ezen indítványt mellőztetni kinánom. (Helyeslés,) Keglevich István gr.: Az előttem szóló nagyméltóságú urnak szavait elismerem, s azt mondom én is, hogy igenis bölcs eljárás volt a kormány részéről, hogy azon nyilatkozatban, melyet ő Felsége intézett hozzánk, a vallási kérdés nem érintetik. E bölcseséget abban találom, mert ő Felsége az európai államok történetében talán azon páratla nul álló helyzetben van, hogy ő mint fejedelem, feje a kath. egyháznak is, t. i. mint apostoli király uralkodik, s ezért az apostoli király részéről a vallási kérdések fel nem említése bölcs eljárás De egy parlament ilyen helyzetben nincs. Egy parlament, mely a vallásszabadságról törvényt hozott, jogosítva van a válaszfelirat alkalmával ezen törvény életbe nem lépett részének megvalósítását sürgetni. Igaz, lehetnek okok, melyek azt időszerűtlenné teszik, lehetnek okok, melyek arra indítanak, hogy ilyen törvényt ne hozzunk, de én ezen okokat nem ismerem és azért csatlakozom báró Vay Lajos indítványához, mert ő csak a megszavazott törvény végrehajtását sürgeti. Itt vallásfelekezetről nincs szó, hanem szó van egy létező törvény végrehajtásáról s életbeléptetéséről, mely nem ismer vallásfelekezetet, hanem ismer egyenlőséget a törvény előtt, mely nem tekinti azt, hogy milyen felekezethez tartozik valaki. Az mondatott, hogy ez a vallástalan33 sägot mozdítja elő. (Mozgás, Haynáld közbeszól: Nem az mondatott!) Meglehet, de én az ily vallástalanságnak, az ily feiekezetnéJküliségnek mindig pártolója leszek s a törvény előtt nem akarok ismerni vallásfelekezetet. Azért ezen már meglevő törvénynek végrehajtását, melyet megfelelő szavakban fejez ki a módositvány, pártolom. Gyürky Ábrahám gr. főispán: Tökéletesen osztozom Cziráky gróf ő excellentiájának nézetében. Meg vagyok győződve, hogy az országgyűlésen úgyis elő fog kerülni a kérdés. Protestáns ember vagyok, de ily kérdéseket, különösen a jelen időben, midőn tudjuk és látjuk, hogy a vallástalan izgatások nagy mérvben uralkodnak, a felsöházbau előhozni nem tartom időszerűnek. (Helyeslés.) Apponyí György gr.: Nem akarom ismételni mindazon okokat és érveket, amelyeknél fogva a mélt. főrendek által kiküldött bizottság szükségesnek és czélszerünek tartotta, jelen felirati javaslatával a trónbeszéd keretében maradni. En egy oknál fogva vagyok kénytelen b. Vay Lajos t. barátom indítványa ellen nyilatkozni. Ez az indítvány egy oly átalános kifejezést foglal magában, a melyet mint mai nyilatkozatok is tanúsítják, mindegyik másként értelmez. Mily értelem fog annak tulajdonittatni a kormány által, mily értelem fog annak tulajdonitatni a közvélemény által, azt előrelátni nem lehet. Minden esetre oly fontos és nyomatékos ügyre vonatkozik az, amelyre nézve, — ha valamire igen — áll az, hogy minden előleges, tüzetes tárgyalás nélkül arra vonatkozólag csak per tangentem egy phrásist kimondani, a felirati javaslatban, veszedelmes. (Helyeslés.) En azon nagy átalánosságban, a melyben kifejeztetnék a méltóságos főrendeknek talán mindegyik által másként gondolt érzelme, oly határtalan elismerését találom az állami és törvényhozási befolyásnak és illetékességnek minden egyháznak belső ügyeire nézve, mely ellen nem csak a katholikusok, hanem minden felekezetnek hívei tiltakozni fognának. Az mondatik, „az 1848-Iki törvények értelmében intéztessenek el a vallási viszonyok." Én legalább módját és alkalmát látom annak, hogy roppant kiterjesztés adathatik ezen kívánságnak. Az 1848-iki XX. törvényezikk kimondta azt, hogy minden vallásgyakorlat szabad s tökéletes egyenjogúság legyen a felekezetek közt. Érvényesíttessék 5 iGOS ÜLÉS.