Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.
Ülésnapok - 1872-28
XXVIIT. ORSZÁGOS ÜLÉS. 129 de éppen ezen vád legkevésbbé alapos, mert a védk©telezettséget illetőleg, ez hazánkban eredetileg átalános volt, s midőn I. József, vagy III. Károly király ideiben az állandó sereg megalakult, a védkötelezettség a földesúr s a jobbágyok közt ugy osztatott fel, hogy az utóbbiak az állandó seregben, a földesurak pedig a bandériumokban s insurrectiókban katonáskodtak, s e részben a földesúr volt inkább a túlterhelt fél, már azért is, mert saját költségén katonáskodott. Az adóra vonatkozólag sem áll meg a fentebbi szemrehányás, mert igaz, közvetlenül nem, de közvetve a földesúr is fizette az adót annyiból, hogy a reá esendő adóbeli obtingenat az úrbéri tenutumokra utalványozta, s igy közvetve ő is járult az adóteher viseléséhez. Hasonlított az adófizetésnek ezen modora a mostani haszonbérletekhez, hol a haszonbérlő fizeti ugyan tettleg az adót, de közvetve azt a haszonbérbeadó tulajdonos fizeti; igy az accist is nem a vevő, hanem közvetve az eladó, vagy a fogyasztó fizeti. Az adó tehát a földesúr által az urbériségre lévén utalványozva, az urbériség hypothekájává vált az adónak, s innen eredt, hogy a deserta sessiokat a földesúr vagy impopulálni vagy tőle adót fizetni tartozott. Egyébként itt sem helye, sem ideje az úrbéri kérdések megvitatásának, mert ezen kérdések már törvény által el vannak döntve, s én egész átalánosságban s rövid vázlatokban csak azért körvonaloztam az egykori úrbéri viszonyokat, hogy annál világosabban legyen jelezve a különbség az úrbéresek és a telepitvényesek közt; a felhozattaknál fogva tehát csakugyan kétségbe nein vonható, hogy a telepitvényeseknek természete és jellege egészen más, mint volt az úrbéreseké, mert a telepitvényesek inkább haszonbérlőkhöz hasonlíthatók ; a viszonyt köztük és a földtulajdonos közt nem a törvény, hanem szabad akaratból kötött privát szerződések szabályozzák, s ezen szerződések is különbözők, s nem viselik ugy, mint az úrbér viselte, az egyöntetűségnek bélyegét, hol bizonyos, hol bizonytalan időre köttettek, de sőt traditión is alapulnak, s a telepitvényesek telepitvényeiket hol készpénzbeli fizetés, hol munkabeli praestatiók mellett használják; átalában pedig a telepitvények nagyobb részben sokkal később jöttek létre, mint az urbériség, s az urbérrel semmiféle összefüggésben nem voltak, s most is egészen más viFŐRENDI NAFLÖ 18' a /js- l szonybau állanak a földtulajdonoshoz, mint állottak az úrbéresek földesurok irányában. Ez elegendőleg igazolja azt, hogy a telepitvények természete különbözik a volt jobbágyok természetétől, s azért a telepitvények felszabadításának alapjául nem szolgálhatnak azon indokok, melyeknél fogva az urbériség megszüntettetett. Áll azonban az, hogy m iután az urbériség ni egszüntettetett, mivel ez a z időnek volt követelménye, nem ugyan jogi, hanem a méltányossági tekinteteknél fogva, fel kell szabadítani a telepitvényeket is, mert ez hasonlókig az időnek hatalmas postulafuma; de ezen felszabadítást olyan alapra kell fektetni, mely mellett a proprietásnak elve nem csonkittatik meg, s azért tekintettel arra, hogy ezen törvénynek nagy hordereje leend. hazánk felső megyéinek érdekében kérem a nagyméltóságú főrendeket, különös figyelembe venni azt, hogy a telepitvények felszabadítása által a proprietásnak elve meg ne sértessék ; mert valamint az urbériség megszüntetésének eorollariuma a telepitvényeknek felszabadítása, ugy ismét ennek bizonyosan rövid idő alatt felmerülendő eorollariuma lesz a curialis telkeknek felszabadítása, ez pedig hazánk felső megyeire nézve nem csak nevezetes, de éppen életbevágó kérdés. A képviselőháznak a telepitvényekről szóló törvényjavaslatában csak azon elveket és indokokat látom lefektetve, melyek az urbériség megszüntetésére vonatkoztak s nyomatékossággal birtak, de a telepitvényekre alkalmazva, a proprietásbani involatiót képeznek. Miután azonban a nagyméltóságú főrendi jogi bizottság, felolvasott jelentése szerint, feltalálta azon expedienst, mely szerint az c;érui kívánt ezél elérhetőnek mutatkozik a nélkül hogy a tulajdonjog megsértetnék, — s ebben támpontot is nyerne a nagyméltóságú főrendeknek e tárgyban már előbbi alkalommal kijelentett véleménye — ugyanazon jogbizottság jelentésében foglalt javaslathoz ragaszkodván, annak nyomán a törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául elfogadhatónak tartom. Vay Miklós b.: Csak köszönettel és hálával tartozhatom azok irányában, a kik szívesek voltak emlékezetünkben megújítani mindazon nézeteket, melyek akkor nyilváníttattak itt e házban, midőn ezen törvényjavaslatot első és második alkalommal tárgyaltuk. Hanem nézetem szerint, most uj stádiumba jött a dolog, s annálfogva azt gondolom, a mint el17
